A szavak, a zene és képek ötvözetéből született meg Óscar Perfer kolumbiai fotóművész és María José de Bustos zongoraművész közös alkotása, a Macondói reflexiók, amely március 14-én az Eiffel Műhelyház Bánffy termében ígér álomszerű utazást Gabriel García Márquez leghíresebb regényének, a Száz év magánynak mágikus realista világába.
A Száz év magány a Nobel-díjas kolumbiai író, Gabriel García Márquez leghíresebb és legnagyobb hatású regénye, amelyet a latin-amerikai és egyetemes irodalom legkiemelkedőbb teljesítményei közt tartanak számon. A mágikus realizmus műfajának meghatározó alkotása eddig 46 nyelven csaknem 50 millió példányban kelt el, a közelmúltban pedig nagy sikerű televíziós sorozat is készült a korábban megfilmesíthetetlennek tartott regényből. A Macondói reflexiók című különleges kiállításkoncerten Óscar Perfer kolumbiai fotóművész kínál betekintést egyedi látásmódjával Márquez remekművébe annak karakterei segítségével. Különleges, festői világítástechnikájával olyan portrékat alkotott, amelyek hipnotikus tekintetükkel megigézik a nézőt, megteremtve annak lehetőségét, hogy a közönség arcokat párosítson Macondo képzeletbeli lakosaihoz, és a kivetített idézetek mentén elmerüljön a Száz év magány világába.
A képek által keltett atmoszférát María José de Bustos zongoraművész ihletett játéka teszi még átélhetőbbé, aki többek közt Chopin, Schubert, Brahms, Debussy, Bartók és Satie népszerű művei, valamint spanyol zeneszerzők hangulatos darabjai megszólaltatásával járul hozzá a vizuális élmény befogadásához. Az egyedi elrendezésű játéktér korlátozott számú ülőhelyet biztosít, az intim környezetben így még intenzívebb a szavak, a zene és a képek fúziójából megszülető művészi élmény. A gondosan megkomponált előadás a regény címében foglalt „magány” rendkívüli esztétikai, vizuális és akusztikai felfedezésévé válik.
Kiemelt kép: Pillanatkép a Macondói reflexiók című előadásból (Fotó forrása: OPERA)
