A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményei bővelkednek olyan műtárgyakban, amelyeken kertet idéző növényeket: fák, gyümölcsök vagy virágok csoportjait látjuk. A Szépművészeti Múzeum új állandó kiállítása egyedülálló módon nem műtárgyakat mutat be, hanem növényeket: gyümölcsfákat, díszcserjéket, gyógy-és fűszernövényeket.
Egy múzeumlátogatás során ritkán figyelünk fel a régi, vallásos célzattal készült műveken látható természeti motívumokra. Sokszor csak egy tájrészlet, gyümölcsök vagy néhány apró virág utal a középkor gazdag kolostori kertkultúrájára, amely összetett módon szakrális és hétköznapi célokat is szolgált. Léteztek olyan kertek is, amelyek egy kolostor épületegyüttesébe integrálva, a kerengő által határolt négyszögletes térben kaptak helyet. Ezek a kertek inkább szimbolikus jelentőséggel bírtak, középen az élet kútját szimbolizáló tiszta vizű kúttal, apró ágyásokkal, nagy műgonddal nevelgetett fákkal és cserjékkel. E szűkebb értelemben vett zárt kertek négyes osztásúak voltak, utalva a négy évszakra, a négy paradicsomi folyóra, vagy akár a négy világtájra. A négy ágyás az évszakoknak megfelelően borul virágba és fonnyad el, állandóan emlékeztetve a szemlélőt az élet örök körforgására. Sok növény fajtanemesítési programja szintén a kolostorkertekben kezdődött, de a középkori botanikusoknak köszönhetjük a népi gyógyászatban használt növények gyógyhatásának első szakszerű leírását, a különböző teák, főzetek, borogatásra, sebgyógyításra használt szerek rendszerezését és továbbfejlesztését is.
A Szépművészeti Múzeum Ión udvarán kialakított kertet azzal a szándékkal hozták létre és fejlesztették tovább, hogy a látogatók a zajos városi létből kissé kiszakadva a képek szemlélése mellett élményszerűen ismerkedhessenek meg a középkori Európa kertkultúrájának mára kissé feledésbe merült értékeivel.
Kiemelt kép: A Szépművészeti Múzeum Ión udvara (Fotó: Szépművészeti Múzeum)
