A centrál szó központot jelent, és úgy hiszem ez a kifejezés abszolút passzol a Révay utcai Centrál Színház közegéhez. Központja Shakespeare és Csehov daraboknak, a komédiának és drámának, épületében egyaránt megfér a nevetés és sírás, a legkisebb színházrajongóktól a már tapasztalt látogatókig mindenki. Társulatában a magyar színész szcéna krémje összpontosul, olyan ikonikus művészek, akik már nem egy színpadon és nem is egy nagy sikerű filmben vagy sorozatban bizonyították színészi tehetségüket, mint például Básti Juli, Scherer Péter, Balsai Móni, Simon Kornél, Lengyel Tamás, Sztarenki Dóra és még sorolhatnánk. Változatos repertoárjában páratlan előadások követik egymást, az aktuális kedvenceim a nemrég műsorra kerülő Beszélő fejek vagy a konvenciókon átlépő Love Letters, a következő bakancslistás darab, amit mindenképp meg szeretnék nézni, Pokorny Lia LIAson című önálló estje.
A Centrál Színházzal már egész rég összeismerkedtünk. Velem az irodalom tanárom szerettette meg a színházba járást, kisiskolás korunktól kezdve az iskola apraja-nagya utazott rendszeresen Budapestre, hogy a fővárosi pezsgő forgatagban minél több teátrumot, stílust, műfajt és történetet ismerjünk meg. Én utólag is örömmel gondolok vissza ezekre a közös színházi látogatásokra, hisz ekkor szerettem bele igazán ebbe a világba. A humorba, a drámába, a nagy jelenetekbe, a különböző karakterekbe és tehetséges színészeinkbe, akiket az előadás végén többszörös vastapssal ünnepel a csillogó szemű közönség. Az egyik utunk a Révay utca 18-as száma alatt álló épülethez vezetett, egyenesen a Centrál Színházhoz. Azóta is számos alkalommal visszatértem ide, és ha rendkívüli színészi gárda és repertoár nem lenne elég meggyőző, a bejárattal szemben elhelyezett szemet kápráztató, ‘Broadway’ stílusban kivilágított Centrál felirat is azt érzékelteti az ide látogató nézőközönséggel, hogy itt valami egészen különleges, vibráló közegbe csöppenhet.
Én mindenkinek csak ajánlani tudom a színházba járást, hiszen most még olyan szerencsés helyzetben vagyunk, amikor akár nem csak egy, hanem több teátrumot is személyesen látogathatunk. Megismerhetünk különböző stílusokat és alkotókat, majd végül megtalálhatjuk a kedvencünket. Nekem biztos, hogy az egyik ilyen a Centrál Színház lesz.
Kiemelt kép: Kaiser Orsolya a Centrál Színházban (Fotó: Gádoros Márk)
