Jancsó Miklós filmrendező munkássága előtt tiszteleg a Cinema MOM szeptember 1. és 7. között megrendezésre kerülő retrospektív vetítéssorozata.

A sorozat a Görbe János és Latinovits Zoltán főszereplésével készült 1966-os Szegénylegények vetítésével veszi kezdetét szeptember 1-jén. A 87 perces dráma Jancsó későbbi védjegyei, a hosszú beállítások és az Alföld ábrázolása miatt filmtörténeti jelentőségű. Másnap a Szerelmem, Elektrát (1974) tűzik műsorra: a Törőcsik Mari, Cserhalmi György és Madaras József nevével fémjelzett film 1975-ben a New York-i fesztivált is megjárta. Az ókori görög drámák hangulatát idéző 70 perces alkotás a korhoz képest modern köntösbe ültette mondanivalóját. Gyurkó László színdarabjának feldolgozását 12 egysnittes beállítással vitte vászonra a rendező. A harmadik napon a Fényes szeleket (1969) láthatja a közönség Drahota Andrea, Kovács Kati és Balázsovits Lajos főszereplésével. A film a II. világháború utáni időszakba kalauzolja a nézőket, a cím a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének egyik indulójából lett kiragadva. Jancsó és írótársa, Hernádi Gyula saját élményeiket is feldolgozták a filmben, mint a NÉKOSZ egykori tagjai.

Szeptember 4-én az 1971-ben készült Égi bárányt láthatják a nézők. Főszereplőjét Madaras József kelti életre, de feltűnik benne Bujtor István is. A történet 1919 nyarán a Tanácsköztársaság bukásakor játszódik és kegyetlen hatalmi harcokat mutat be. 5-én a szovjet-magyar koprodukciós Csillagosok, katonákat (1967) vetítik Kozák András és Juhász Jácint főszereplésével. A 90 perces, az Egyesült Államokba is eljutó alkotás ugyancsak 1919 nyarán játszódik az orosz polgárháborúban, de Jancsóhoz illően alföldi környezetben. Az utolsó előtti napon az Arany Pálmára jelölt, egy aratósztrájk közbeni harcot bemutató Még kér a nép (1972) című alkotás kerül vászonra. A filmben Madaras József és Orbán Tibor mellett a nemrég elhunyt Haumann Péter és Koltai János is szerepel. Jancsó ezért a filmért Cannes-ban megkapta a legjobb rendezőnek járó díjat. A vetítéssorozat a Sirokkó (1969) című művel zárul. A koprodukció hazai főszereplői Bujtor István és Madaras József, a történet 1930-ban a horvát-szerb konfliktus közepén játszódik, amikor egy nemzeti hőst kell Magyarországra szöktetni egy politikai merénylet után.

Kiemelt kép: Jancsó Miklós (Fotó: Nemzeti Filmintézet)