November 22-én debütál a Nemzeti Színház legújabb nagyszínpadi bemutatója: Jan Fabre flamand képzőművész, író, színházrendező, az antwerpeni Troubleyn Színházi Társulat alapítója és vezetője 2001-ben, az avignoni fesztivál keretében életre hívott Vér vagyok című előadását állítja színpadra a teátrum művészeivel.

„Színházi szövegeim filozófiai kérdéseket vetnek fel az emberiségről és a szépség sebezhetőségéről, többségük egyfajta költői megnyilvánulás. Ezek amolyan kihajtható térképek, amelyek nyelvi installációkat varázsolnak. Más módon irányítanak egy rendezőt, nem naturalisztikusan. Amikor 2000-ben megírtam a szöveget, nagyon inspiráltak a 12. században élt misztikus Hildegard von Bingen írásai” – fogalmaz Fabre a darab kapcsán, amelynek alkotói folyamata során három asszisztens segíti a munkáját. Annabelle Chambon és Cédric Charron 2001-ben és 2005-ben is szerepeltek az eredeti változatban, így lehet mondani, hogy a vérükben van az előadás, a német Stella Höttler pedig tíz éve tagja a Troubleyn társulatának. Fabre most is Miet Martenssel dolgozik, aki dramaturgként erősíti az alkotócsapatot. „A zeneszerző, Dag Taeldeman új zenei feldolgozásokat is készített, és a Nemzeti Színház színészeivel végzett munka új szövegértelmezéseket is hoz. Az a típusú rendező vagyok, aki ténylegesen magára a pillanatra reagál abból, amit lát, abból, amit a színészek, a táncosok és a zenészek improvizációiból kap” – mesél a próbafolyamatról.

A Nemzeti társulatából Tóth Augusztával, Herczegh Péterrel és Szilágyi Ágotával találkozhatnak majd a nézők az előadásban, hozzájuk csatlakozik Juhász Péter és Siló Koppány színművészként, illetve a Bozsik Yvette Társulat táncművésze, Samantha Kettle. Sőt, a produkció során színpadra lép a kar mellett maga a Kossuth-díjas táncművész-koreográfus is, aki felváltja játssza majd az előadást Fülöp Tímeával.

„Európa, „az öreg hölgy” a 90-es évek balkáni konfliktusát leszámítva a második világháború óta háborúmentes. Olyan szerencsések voltunk, hogy körülbelül nyolcvan éve szabadok vagyunk a háborútól. Most, 2024-ben úgy tűnik, hogy az egész világ ismét az átalakulás időszakában van. Az emberek a szegénység elől menekülnek, és próbálnak jobb életet találni. És amíg ekkora egyenlőtlenség van a gazdagok és a szegények között, addig a világ kiegyensúlyozatlan marad – és vér folyik. A Vér vagyok című darab egyfajta absztrakt középkori környezetben játszódik. A díszlethez és a jelmezekhez elsősorban acélt és vasat használtam: az asztalokhoz, a páncélokhoz, a kardokhoz, a késekhez…” – hangsúlyozza a rendező, aki az idei MITEM-em már bemutatkozott a hazai közönség előtt, ugyanis A Mítikasz-csúcs (Az Olümposz tetején) című 8 órás előadása szerepelt a szemle legizgalmasabb programjai között. Sőt, Jan Fabre neve a magyarországi képzőművészeti szcénában is jól cseng, ugyanis Átmenetek címmel 1996-ban a Ludwig Múzeumban kapott kiemelt figyelmet bogarak ezreiből felépített, egyedi installációja.

A minden műfajban a határokat feszegető előadás, amely költői koncepciók, lenyűgöző ősi rítusok, illetve a rendezőt szüntelenül foglalkoztató filozófiai kérdések színpadi vízióinak közös keresztmetszeteként jön létre, november 22-től lesz látható a Nemzeti Színház nagyszínpadán.

Kiemelt kép: Vér vagyok image fotó (Fotó: Eöri Szabó Zsolt)