Több szempontból is rendhagyó ismeretterjesztő kötet jelent meg a Figura Könyvkiadó gondozásában: Egill Bjarnason A megkerülhetetlen Izland című könyvében végigvezet minket a szigetország több mint 1200 éves történelmén, és közben bemutatja, milyen hatást gyakorolt évszázadokon keresztül ez a kis állam a világ eseményeire.

Izland története 1200 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy kiábrándult viking kapitány és haszontalan navigátora zátonyra futott az Atlanti-óceán északi részén. Ettől kezdve a sziget már nem csak a sarkvidéki madarak fészkelőhelye volt, hanem egy olyan nemzet otthonává vált, amely mindvégig csendesen, de mégis kulcsszerepet játszott az általunk ismert világ alakításában. A kötetből például megtudhatjuk, hogy nem Kolumbusz, hanem az izlandiak fedezték fel először Amerikát, hatalmas szerepük volt az első Holdra szállásban, sőt, még a modern fantasyirodalomra is hatást gyakorolt, hiszen amikor Arndís Þorbjarnardóttir, egy fiatal izlandi nő bébiszitterként dolgozva találkozott Tolkiennal, a férfit annyira elvarázsoltak az izlandi legendák és mítoszok, hogy abból ihletet merítve írta meg A Gyűrűk Urát.

Egill Bjarnason már nagy hírnevet szerzett magának újságíróként, olyan lapoknak ír, mint a New York Times, az Al Jazeera, az Associated Press és a Lonely Planet. Részmunkaidőben médiát és politológiát tanít az Izlandi Egyetemen. A megkerülhetlen Izland című könyvét a Penguin Random House adta ki, majd az angol megjelenést bolgár, cseh, észt, francia, lengyel, német, orosz, szlovák fordítások követték. „Írtam három fejezetet, és küldtem néhány hideg e-mailt az Egyesült Államok irodalmi ügynökeinek” – árulta el a szerző, amikor arról kérdezték, hogyan került a világ legnagyobb kiadójához. A kötet tehát, bár szerzője izlandi származású, mégsem ezen a nyelven jelent meg először, sőt, érezhető is, hogy az abban foglaltak elsősorban nem az izlandiaknak szól, hanem mindenkinek, aki nem izlandi.

Egill Bjarnason (Fotó: Art Bicnick)

A skandináv irodalom egyébként is aranykorát éli hazánkban (de nem csak itt, hanem szerte Európában), és bár a svéd, dán és norvég szerzőket is lehetetlen lenne felsorolni, azért a kis szigetország sem panaszkodhat „képviselők terén”. Ott van például mindjárt Jón Kalman Stefánsson, aki saját bevallása szerint hazánkban dedikált a leghosszabb ideig egyhuzamban. Vagy említhetnénk a krimiírókat, Arnaldur Indriðasont, Ragnar Jónassont, Yrsa Sigurðardóttirt, Árni Þórarinssont, a szépírók közül pedig Sigríður Hagalín Björnsdóttirt, Bergsveinn Birgissont, Sjónt, Andri Snær Magnasont vagy Einar Már Guðmundssont. (Népszerűségüket mi sem bizonyítja jobban, hogy az utóbbi pár évben ebből a listából heten is jártak Magyarországon.) Az olvasók minduntalan igyekeznek megfejteni az izlandi regények titkát, és bár erre nem kapunk választ Bjarnason könyvéből, de sok minden másra viszont igen.

A szerző ugyanis úgy vezet végig minket Izland több mint ezer éves történelmén – az első telepesektől egészen a koronavírusig –, hogy egy percig sem unatkozunk, és bár időnként a rengeteg név elhelyezése ebben az időfolyamban embert próbáló feladat, Bjarnason igyekszik a legérthetőbb módon mesélni népe történelméről. Persze, a kötet hosszából fakadóan (közel 300 oldal) sok minden kimarad, de a legfontosabb fordulópontokat érinti, ezáltal még közelebb kerülhetünk ehhez a titokzatos világhoz. Ráadásul Bjarnason írása nem mellőzi a humort sem, néha úgy mesél el egy-egy történelmi eseményt, mintha csak egy stand-upot hallgatnánk, rámutatva ezzel némely furcsaságra is.

A megkerülhetetlen Izland kilenc fejezetben kilenc nagy korszakot mutat be, és ahogyan az törvényszerű, míg eleinte egy-egy rész akár több évszázadot is átfog, addig az utolsó kétharmad tisztán a XX. századról szól. Megtudhatjuk azt is, hogy milyen szerepet játszott Izland a II. világháborúban vagy Izrael állam megalapításában, hogy mi köze ennek az országnak Bobby Fischerhez, a világ egyik legjobb sakkjátékosához. De ugyanilyen érdekes az is, amikor egy izlandi vulkán klímaválságot idézett elő (ami aztán a francia forradalomhoz vezetett), vagy, hogy Vigdís Finnbogadóttir, egy egyedülálló, elvált, munkanélküli anya volt a világon az első nő, akit közvetlen szavazással választottak államfővé, vagyis nem pártelnökként vagy parlamenti szavazással nyerte el a posztját. És aki egy kampánygyűlésen, amikor megkérdezték tőle, hogy befolyásolja-e elnöki alkalmasságát a rákkezelés miatt elveszített egyik melle, ezt a választ adta: „Nem szoptatni akarom az izlandi nemzetet, hanem vezetni.” Emellett azt is megtudhatjuk, hogy miért nincs z betű az izlandi ábécében, pontosabban, hogy miért került kivezetésre, és azt is, hogy ez milyen vitákat szított az izlandiak körében.

Egill Bjarnason (Fotó: Art Bicnick)

Bjarnason könyvét mindenképpen ajánljuk azoknak, akik érdeklődnek Izland iránt, főleg, hogy a szerző a kötet elején külön köszönti is a magyar olvasókat, és egy kis segítséget is nyújt az izlandi nevek kiejtéséhez. Mi pedig nem lehetünk elég hálásak azért, hogy a Figura Könyvkiadó elhozta számunkra ezt a kötetet, így csak annyit mondunk: takk, takk, takk!

Egill Bjarnason: A megkerülhetetlen Izland – Hogyan változtatta meg egy kis sziget a világ történelmét (How Iceland Changed The World – The Big History of a Small Island), ford.: Fejérvári Boldizsár, Figura Könyvkiadó, 2023, 276 oldal

Kiemelt kép: Egill Bjarnason: A megkerülhetetlen Izland (szerzőportré: Art Bicnick)