A Magyar Állami Operaház az Eiffel Műhelyházban időről-időre felidézi a II. világháborút megelőző évtizedek zeneszerző nagyságainak dalszínházi gyöngyszemeit. Az Opera Otthonra online közvetítéseiben ma 19 órától két késő romantikus alkotást, Dohnányi Ernő Simona néni és Hubay Jenő A cremonai hegedűs című operáit mutatják be Varga Bence rendezésében, Dohnányi Olivér vezényletével.
Dohnányi vígoperájának címszereplője, Simona néni (Megyesi Schwarz Lúcia) visszavonultan él régi villájában. Mivel ifjú korában az oltár előtt faképénél hagyták, kiábrándult a férfiakból, akiket nem enged birtokára lépni. Pártfogoltját, Beatricét (Miksch Adrienn) is igyekszik megóvni a csalódásoktól, miközben a leány és a birtok kertésze, az álruhás Ghino gróf (Varga Donát) titokban egymás iránt gyengéd érzelmeket táplálnak. A párt a cserfes szolgálóleány, Giacinta (Sáfár Orsolya) segíti, Nuto, a háziszolga (Pataki Bence) pedig gátolja szerelmük kiteljesedésében. Nem várt fordulatot a léha Florio gróf (Cseh Antal) hoz, akinek feltűnése még a megkérgesedett szívű Simona nénire is hatással van. Dohnányi első operája bár olasz környezetben játszódik, mégis ízig-vérig német stílusú, eklektikus darab, amely Wagner és Richard Strauss hatását mutatja, de mozarti és brahmsi motívumok is felismerhetők benne. Az opera ősbemutatóját 1913-ban, Drezdában tartották. A darab Magyarországra másfél évtizeddel később jutott el, 1927-ben a Városi Színház (a mai Erkel Színház), majd A tenor nagy sikere után 1933-ban a Magyar Királyi Operaház mutatta be Basilides Mária címszereplésével, az ifjú Ferencsik János vezényletével és Márkus László főrendező színpadi változatában. A darab erényeit a későbbi korokban is felismerték, ezért 1995-ben lemezfelvétel készült a műből.
Pillanatkép A cremonai hegedűs felvételéről (fotó: Rákossy Péter)
Hubay Jenő A cremonai hegedűs című operája szintén itáliai történet: a hegedűmanufaktúráiról híres olasz város elöljárósága pályázatot ír ki mesterhegedű készítésére, a jutalmak közt szerepel Giannina (Sáfár Orsolya), a céhvezető Ferrari mester (Köpeczi Sándor) leányának keze. A versenybe egyaránt benevez a mester jóképű segédje, Sandro (Ninh Duc Hoang Long), valamint barátja, a jólelkű, ám púpos Philippo (Sándor Csaba), akinek páratlan hangszere akár minden más jelentkező munkáját felülmúlhatja. A lány Sandrót szereti, ami az elszánt segédet és a nemes lelkű Philippót egyaránt olyan tettekre sarkallja, ami nem várt eredményt hoz a győztes kihirdetésekor. Hubay hegedűművész-zeneszerző második operáját nemzetközi sikerei csúcsán, 1894-ben mutatta be a Magyar Királyi Operaház, aminek premierjén a híres hegedűszólót – amelyet önálló koncertszámként is gyakran játszottak – maga a szerző adta elő a színfalak mögül – ezt most Alexandre Dimcevski, az Opera Zenekar egyik kiváló koncertmestere játssza. A darab egy csapásra elnyerte a közönség tetszését és világhódító útra indult, német és francia nyelvre is lefordították, a következő években pedig összesen 70 színházban mutatták be, többek közt Párizsban, Brüsszelben és New Yorkban is. Budapesten a darabot 1944-ig töretlen népszerűség övezte, az Operaház minden évben műsorára tűzte.
A két előadást közös koncepció mentén a tehetséges fiatal rendező, Varga Bence viszi színre, aki 2018-ban a Hindemith-művekből összeállított és a Kiscelli Múzeum templomterében bemutatott GermanLateNight esten az Oda-vissza és Sancta Susanna produkciókkal debütált az Operában, friss energiái és a lélektani realizmus iránti fogékonysága pedig már ekkor elismerő visszhangot váltottak ki a szakma és a közönség körében. A Simona néni és A cremonai hegedűs látványvilága Fekete Anna díszlet- és Schütz Nikolett jelmeztervező munkáját dicsérik. Mindkét művet Galambos Attila új magyar fordításában hallhatja a közönség. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor) Dohnányi Ernő távoli rokona, a nemzetközi koncertéletben Oliver von Dohnányiként ismert Dohnányi Olivér vezényli.
Kiemelt kép: Sáfár Orsolya és Ninh Duc Hoang Long A cremonai hegedűs próbáján (fotó: Magyar Állami Operaház)
