Kik építették? Kik lakták? Mit és miért csináltak? – Ezer kérdés fogalmazódik meg bennünk az eltűnt generációkról, ha Budapest utcáin kicsit alaposabb szemmel, az épületekre rá-rápillantva sétálunk végig. Elődeink ugyanúgy terveztek, építettek, romboltak, szerettek, éltek és haltak évszázadokkal ezelőtt is, mint mi ma. Szellemük máig itt van az utcákon, a házfalak között, és ha ezt felfedezzük, akkor biztosan másképp fogunk az utca kövére lépni. A Miénk a Ház! első városi sétája 2010-ben kezdődött: Újlipótváros utcáit járva az ötleggazdáknak feltűnt, hogy az üvegajtók mögött micsoda elegancia bújik meg. Ennek alaposabban utánajárva állt össze az első séta – ekkor még cím és különösebb koncepció nélkül, szimplán a felfedezés élményével. Az apadatlan érdeklődés aztán a történet továbbgondolására sarkallta őket, és megszületett a név: Miénk a Ház!

Tárkányi Szabolcs és Maczó Balázs a sétákon igyekeznek egy-egy városrészt a lehető legszínesebb módon bemutatni. Nem csak építészettörténeti, de társadalom-, kultúr- vagy éppen gazdaságtörténeti szempontból. Tematikus sétáikat, Budapest szellemét megidéző épületbejárásaikat – amelyből jelenleg 22 is van – havi rendszerességgel indítják. Ezekből kaphatunk most ízelítőt: az Athenaeum Kiadó ugyanis 2022-ben indította útjára a Sétakönyvek sorozatot, amelyben Maczó Balázs kalauzolja végig az olvasót szeretett fővárosunk utcáin. Maczó 2005-ben szerezte meg történelem szakos középiskolai tanár, illetve művészettörténet speciális képzésű diplomáját, majd 2006-ban okleveles etnográfusi végzettséget szerzett muzeológia és kulturális antropológia speciális képzéssel kiegészítve. 2007 óta él Budapesten, jelenleg muzeológusként dolgozik, valamint 2010 óta vezet városi sétákat.

A Pozsonyi út 40. ikonikus lépcsőháza (Fotó: Major Kata)

Az első kötet, mint ahogyan a cím is mutatja (Séták a Szent István park körül – Újlipótváros modern épületei) Budapest egyik és Újlipótváros legszebb részére kalauzolja el az olvasót. A „túra” az Alig utcában veszi kezdetét, hogy aztán a Kresz Géza, a Visegrádi, a Csanády és a Hollán Ernő utcán keresztül eljussunk a Pozsonyi útig, ahol nemcsak az ország egyik „vasalóháza”, hanem Budapest legszebbnek választott lépcsőháza is megtalálható. A kötetben annak a nyomába erednek, hogyan is épült fel az 1930-as években Budapest legnagyobb kiterjedésű, összefüggő modern városnegyede. Szó esik híres építészekről, épületekről és a benne lakókról (némi helyi pletykával fűszerezve), és arra is választ kapunk, miért is nem mondható el egyetlen itt található épületről sem, hogy Bauhaus stílusú, mint ahogyan sokan, azt tévesen gondolják.

A második kötet Terézváros szecessziós épületei közé vezet bennünket. A szecesszió, a múlt századelő modern stílusa – szabadon kanyargó formák, virágok és indák, fiatalos lendület, üdeség és nyitottság – a főváros építészetében is megjelent. Budapest talán legértékesebb szecessziós bérházait és villáit Terézvárosban találjuk. Itt épült fel a főváros legkorábbi szecessziós bérháza, és a gyönyörűen felújított Lederer-palota is, amely híven idézi meg a századforduló izgalmas korszakát. A 20. század eleji Budapest egyik mágnása, Schiffer Miksa is egy szecessziós villában élt. Az utazás a Munkácsy Mihály utcában kezdődik, majd az Andrássy úton, a Bajza, a Székely Bertalan, az Aradi, a Szív és az Izabella utcán át egészen a Csengery és Eötves utcáig tart.

Maczó Balázs (Fotó: Az Eötvös 10 Művelődési Klub Terézvárosban… és azon túl – helytörténeti séta Maczó Balázzsal című YouTube videójából)

A két kötet nemcsak időben és a bemutatott városrészben különbözik egymástól, hanem stílusában, hangvételében is. Bár mindkét rész fókuszában az épületek állnak, az első részben valóban ezek történetét ismerhetjük meg, kulisszatitkokkal fűszerezve (amelyek éppen érdekességük okán könnyebben meg is jegyezhetőek). A „folytatásban” a századfordulós épületeken túl az építészek, építtető családok és tulajdonosok is terítékre kerülnek, az ő izgalmas történeteiket is megismerhetjük.

Ami viszont közös: mindkettő könyv archív és mai fényképekkel gazdagon tarkított, ezek főként Bujnovszky Tamás munkáját dicsérik (a másodikban Csanádi József és a szerző fotóival is találkozhatunk). Így akkor is képet kaphatunk az olvasottakról, ha éppen otthon, a fotelben ülve, vagy éppen Budapesttől távol lapozgatjuk a köteteket, ám a legjobb mégis csak az, ha rászánunk egy (fél)napot a „turistáskodásra”, elbattyogunk a kezdőállomásra, és a névhez hűen, valóban sétakönyvként forgatjuk azokat. Ki tudja, talán a leírtakon túl egyéb kincsekre is lelhetünk a barangolás közben.

Maczó Balázs: Séták a Szent István park körül, Athenaeum Kiadó, 184 oldal
Maczó Balázs: Terézvárosi barangolás, Athenaeum Kiadó, 192 oldal

Kiemelt kép: Maczó Balázs (Fotó: Az Eötvös 10 Művelődési Klub PinceKlub című YouTube videójából)