Március 11-én a Kolozsvári Állami Magyar Színház nagytermében felépített stúdiótérében mutatják be Eugène Ionesco abszurd drámáját A király halódik című előadást. A színrevitelt Tompa Gábor rendezi, főszerepben pedig Szűcs Ervin tűnik fel.
Vajna Noémi, az előadás dramaturgja szerint Eugène Ionescót az abszurd színház egyik legjelentősebb képviselője. Fontos drámája, A király halódik egyszerre szól a halálra való felkészülésről, illetve az azzal való megbékélésről, felnagyítva a haldoklás pillanatát, mind a haldokló, mind az őt körülvevő szerettei, kísérői szemszögéből.
Tompa Gábor, az előadás rendezője úgy vélekedik, hogy a mai világ körülményei között az abszurd színház félrevezető megnevezés lehet, hiszen nem a színház abszurd, hanem a világ az. Izgalmasnak találja Ionesco szövegeit, sokáig azonban mégsem tudta őket megrendezni Romániában, hiszen a ’80-as években műveit nem lehetett játszani az országban. A rendező arra is rámutatott, hogy A király halódik talán az egyetlen olyan drámai mű a világirodalomban, amely közvetlenül és nyíltan beszél az elmúlás folyamatáról: a király itt az ember, a teremtés királya, az egyszerű ember szimbóluma, a halál előtt pedig mindenki egyenlő.
Ehhez kapcsolódva az előadás zeneszerzője, Boros Csaba kiemelte, hogy a zenei koncepció tudatosan szakít a hagyományos értelemben vett magasztossággal. A hangzásvilág nem az emberi élet ünneplését vagy a fennköltséget hangsúlyozza, hanem inkább az emberi létezés vergődését és törékenységét jeleníti meg. A zenei textúrában konkrét hangok is megjelennek – repedező falak, szélzúgás, szirénák –, miközben a háttérben egy távoli, angyali hangzású motívum idézi meg a remény és az átlépés lehetőségét egy látszólag áthidalhatatlan szakadék fölött.
Az előadás főszerepét Szűcs Ervin alakítja, további szerepekben: Varga Csilla, lbert Csilla, Váta Lóránd, Daradics Hannah és Sinkó Ferenc. A produkció létrehozásában közreműködött: Both András díszlettervező, Balogh Angéla jelmeztervező, Boros Csaba zeneszerző, Sinkó Ferenc koreográfus, Groza Romeo fénytervező, valamint Varga-Járó Ilona bábkészítő. Az előadás Gera György magyar nyelvű fordításának felhasználásával készült.
Kiemelt kép: Vajna Noémi és Tompa Gábor (Fotó: Biró István)
