Időutazás újságoslányokkal – Elolvastuk Brian K. Vaughan sorozatát

2021 óta magyarul is olvasható a népszerű amerikai képregényíró, Brian K. Vaughan fiataloknak (és attól idősebbeknek egyaránt) szóló képregénysorozata, a Paper Girls, vagy az Újságoslányok.

Brian K. Vaughan amerikai képregény- és forgatókönyvíró 1976. július 17-én született Clevelandben, Ohio államban. A New York-i egyetem hallgatójaként részt vett a Marvel fiatal képregényírók számára indított Stan-hattan Projectjében. Első műve 1997 májusában jelent meg (a Cable 43. száma), ezt követően a Marvel és a DC Comics legnagyobb karaktereinek írt történeteket. 2005-ben megkapta a legjobb író kategóriában az Eisner-díjat az Y, az utolsó férfi, a Runaways, az Ex Machina és az Ultimate X-Men képregényeiért. 2006-ban öt munkájáért jelölték ugyanerre a díjra, melyeket nem sikerült elnyernie, majd 2008-ban a Y, az utolsó férfi a legjobb sorozat kategóriában hozott neki Eisner-győzelmet. 2006-ban elnyerte a Wizard képregényekkel kapcsolatos magazin legjobb képregényírónak járó díját, 2009-ben pedig Hugo-díjra jelölték az Y, az utolsó férfi tizedik részének (Whys and Wherefores) megírásáért. Legismertebb képregénysorozatai közül az Y, az utolsó ember teljes egészében (60 szám), a jelenleg 10 kötetből álló, de még nem befejezett Sagából öt, míg a hatkötetes Paper Girls – Újságoslányokból négy rész olvasható magyarul. A képregényírás mellett írt néhány színpadi darabot, romantikus novellát, rövid történetet, valamint forgatókönyvet, ezen munkái közül a Lost – Eltűntek széria emelkedik ki, amelyben a harmadiktól ötödik évadig működött közre, a negyedik szezonban végzett munkájáért 2009-ben a Writers Guild of America-díjra is jelölték.

A Paper Girls – Újságoslányok egy műfajilag nehezen behatárolható, leginkább a misztikus sci-fihez közelálló sorozat, amely eredetileg 2015. október 7. és 2019. július 31. között jelent meg az Image Comics gondozásában (hazánkba a Ciceró Könyvstúdiónak köszönhetően jutott el). Az érzelmeket remekül kifejező, az eseményeket lendületesen ábrázoló rajzokért Cliff Chiang volt a felelős, a színezésért Matt Wilson, a betűíró és tervező pedig Jared K. Fletcher. A 30 számból (6 kötetből) álló sorozat négy 12 éves lány kalandjait követi nyomon téren és időn át. A történet Cleveland kitalált külvárosában, Stony Streamben, 1988 Halloweenjét követő reggelen veszi kezdetét. Az újonc Erin Tieng összetalálkozik a „régi motorosokkal” (bár ebben az esetben találóbb lenne a biciklisek kifejezés), Mac-kel, KJ-vel és Tiff-fel, akik igyekeznek bevezeti őt az újságoslány munka rejtelmeibe. Egy véd- és dacszövetség van kialakulóban köztük, amelynek megerősítésére bizony idő előtt lesz szükségük.

Ugyanis ezen a reggelen nemcsak a még részeg bulizókkal és az ő hátrahagyott nyomaikkal kell találkozniuk, hanem idegen nyelven halandzsázó nindzsákkal, más furcsa szerzetekkel és szörnyekkel is keresztezik egymást útjaik. Idővel kiderül, hogy ezek a lények más idő- és térdimenzióból érkeztek, a lányok pedig akaratlanul is belekeverednek az időutazók két egymással harcoló csoportja közötti konfliktusba. Innentől kezdve kezdetét veszi az időutazás: a második kötetben 2016-ba, a harmadikban az őskorba, a negyedikben pedig 2000-be kerülnek.

Az első kötetben még csak ízelítőt kap az olvasó abból, ami a későbbiek során rá és az újságoslányokra vár, no meg persze rengeteg megválaszolatlan kérdést. Ahogy haladunk előre a történetben, kötetről kötetre egyre több minden válik világossá, de Vaughan érezhetően a nagy fináléra tartogat mindent, aki pedig ismeri a munkásságát, biztos lehet benne, hogy a további két részben (amelyek a tervek szerint még idén megjelennek magyarul) is lesz meglepetésben része bőven. Gondosan kidolgozott világ ez, amelyben megismerhetünk egy lehetséges jövőbeli háborút, no meg persze az 1988-as kiindulási pontnak köszönhetően egy kis retro-érzés is befigyel. Atmoszférateremtésben (legyen szó akár fikcióról, akár valóságos eseményekről) nagyon erős a kötet: walkman, BMX bringa, filmes és popkulturális utalások, kikacsintások és belsős poénok – sőt még egy kis Trump-kritikát is kapunk.

Ugyanakkor elsősorban nem a világépítés, és nem is a retrózás az, ami miatt érdemes kézbe venni a sorozatot, hanem a bámulatos karakterábrázolás és jellemfejlődés. Vaughan ugyanis nemcsak találomra vagy marketingcéllal adta a Paper Girls címet, hanem mert valóban az újságoslányokat – mint embereket – helyezi a középpontba. Bár némileg zavaró, hogy a hőseink papírforma szerint még csak 12 évesek, de jóval idősebbnek (15-16 éveseknek) néznek ki, ráadásul állandó jelleggel káromkodnak és cigiznek is, ami egy kicsit hiteltelenné teszi őket. Ezt leszámítva azonban remekül megalkotott és felépített karakterek. Szép fokozatosan ismerjük meg őket, ez részben a közös kalandnak, részben pedig annak is köszönhető, hogy időnként egyikük mindig valamilyen oknál fogva leválik a csapattól. A jövőbe történő utazás során azt is láthatjuk, hogyan alakul az életük a későbbiekben – persze, erre nem lehet teljesen mérget venni, hiszen az csak egy alternatív jövőkép. Ez természetesen befolyással van jelenlegi, az éppen tinédzserkor előtt álló énjükre is, annál is inkább mert ezek hatására mernek szembe nézni saját belső félelmeikkel, hétköznapi gondjaikkal. És közben felnőttként visszaemlékezhetünk arra, hogy a kamaszkor bizony nem egyszer félelmetesebb bármelyik szörnynél. Ugyanakkor azt is megmutatja, hogy a barátságnál és az összetartozásnál nincs semmi, ami erősebb lenne – vagyis, ha csapatként működünk, akkor jóval könnyebb felvenni a harcot bármivel.

Az írói leleményességet dicséri továbbá, hogy a különböző korok népei, más-más, részben kitalált nyelven beszélnek. Az viszont már a fordító, Szép Eszter zsenialitását, hogy mindezt sikerült megfelelő módon átültetnie magyarra: a karakterek ezáltal jól elkülöníthetővé válnak, mégsem érezzük azt, hogy bármelyik „nyelvjárás” oda nem illő lenne, vagyis tökéletesen belesimul mindegyik ebbe a különös világba. Arról pedig nem beszélve, hogy az olvasónak is kijut egy kevés a mókából, ugyanis az egyik beszélt nyelvhez külön írásjeleket dolgoztak ki, amiket egy, a kötetek elején található kódfejtő táblázat segítségével olvashatunk el.

Összességében egy remekbe szabott sorozatot kapunk, amely kiváló belépőt jelenthet a fiatalok számára a képregények világába, de az abban jártasok is örömüket lelhetik benne – nemtől, korosztálytól függetlenül.

Brian K. Vaughan: Paper Girls – Újságoslányok 1-4. kötet, ford. Szép Eszter, Ciceró Könyvstúdió 2021-2022, 128-144 oldal