A Ludwig Múzeum új kiállítása, ami idén december végéig tekinthető meg, a múltba és a jövőbe kalauzol el bennünket a művészet segítségével.
Az időgép egy olyan, egyelőre elméleti alapokon nyugvó szerkezet, amely fizikai valónkat képes az időben mozgatni. A múzeum legújabb tárlata ugyan ezt nem képes megtenni, de egy mentális utazásra invitálja a látogatókat, ami két évvel ezelőtt a pandémia egyik rövid szünetében jött létre. A múzeum 800 darabot tartalmazó gyűjteményéből olyan alkotások kerültek kiválasztásra, melyek személyes, művészi és a történelmi idők különböző nézőpontjait mutatják be a látogatóknak Szipőcs Krisztina kurátor szemszögéből.
A közönség rögtön az idő múlásával kezdi meg a kirándulást az időben. Családi fotókon és naplókon keresztül tekinthetnek be személyes és kelet-közép-európai történetekbe. Hétköznapi és sorsfordító pillanatoknak lehetnek tanúi, amik elgondolkodtatnak ezeknek az emlékeknek a sorsáról, művekké válásáról és szoros összefonódásáról a társadalommal és a politikával egyaránt.
A futurisztikus jelenünk és a disztópikus jövő egyik témája maga az orvostudomány, ami az egyik installáció alapját képezi az emberi test és a psziché mellett, de ne felejtsük ki azt a filmet sem, amely a legújabb kori hadviselés, a háborús traumák és a virtuális valóság témáját mutatja be. Ez rá is vezet a kiállítás egyik kiemelt témájára, az emberi elmúlás kérdésére, a halál pillanatára is.
A „műbe zárt” idő vizsgálata is helyet kap a tárlaton, ahol azok az alkotások kerülnek kiállításra, melyek a szokásosnál hosszabb idő alatt, számtalan részből és darabból állnak össze egy nagy, monumentális kreációvá, ezáltal ritkán adódik alakalom a bemutatásukra is.
Kiemelt kép: Az Időgép egy részlete a Ludwig Múzeumban (Fotó: Rosta József)
