Ibsen Nórája Hnath modern továbbgondolásában

Az Orlai Produkciós Iroda 2018 júliusában a Szentendrei Teátrumban tartotta Lucas Hnath, amerikai drámaíró Nóra II. című művének magyarországi ősbemutatóját. A Henrik Johan Ibsen talán legismertebb drámáját kiindulási pontnak használó színmű sokkal több egy egyszerű folytatásnál, a Babaház hősnőjének életének fonalát 15 évvel az után a bizonyos ajtó becsapása után veszi fel. Az augusztus óta a Belvárosi Színházban látható előadás az örök kérdést vizsgálja, a nők helyét a társadalomban.

A norvég író, akit a modern dráma atyjaként is szeretünk emlegetni, 1879-ben vetette papírra a Nórát, amely a francia hagyományból átvett naturalisztikus dramaturgia szellemében íródott. Pontosan emiatt keltett a színházi bemutató óriási botrányt, hiszen szokatlan dolognak számított, hogy valaki ilyen nyíltan kiálljon a nők jogai mellett. A siker azonban a kezdeti felháborodás óta töretlen, a mai napig számos teátrum repertoárján szerepel a darab, bár népszerűségét ma már nem feltétlen az alapkonfliktus felvetésének köszönheti: a karakterek mesteri kidolgozottsága, a dráma szerkezete és a szöveg finom érzelmessége kerül előtérbe az összes előadásban.

És hogy ez minek köszönhető? Valószínűleg annak, hogy Ibsen hősnőjét egy barátjáról mintázta, a dráma cselekményéhez pedig egy valós eseményből merített: Laura Kieler, az elismert dán írónő egy dokumentum meghamisításával segítette férje súlyos betegségből való felgyógyulását, megmentve ezzel a házasságukat is. Ám a valós események itt nem álltak meg, Kieler újabb csalás elkövetésére vetemedett, amit viszont már nem tudott palástolni, így amikor lebukott, férje elmegyógyintézetbe záratta, ahonnan csak két évvel később engedték ki. A norvég író azonban csak addig használta fel barátja szomorú momentumokban bővelkedő élettörténetét, amíg egy elegáns húzással Nóra be nem csapja maga után azt a bizonyos ajtót.

Ez az ajtó nagyon fontos szerepet kap Hnath darabjában is, hiszen 15 évvel később hősnőnk most éppen a másik oldalán áll, és arra készül, hogy ismét átlépje a küszöbét. Miért jött? Mi történt vele azóta? Megérte kivívnia függetlenségét? Mit akar azoktól, akiket akkor elhagyott? Mit szólt hozzá a társadalom? És mit szólunk hozzá mi, a 21. században? A Nóra II gyakorlatilag most azt a kérdést veti fel, hogy mi az, ami egy család életéből nyilvánosságra kerülhet. Ez egy nagyon érdekes kérdés. A titkok ugyanis mindig kiderülnek, nem szabad hazudozni, becstelenül élni, mindent tisztán kell intézni. Nagyon sok család él úgy, hogy kifele teljesen más képet mutat, és ebből sok probléma adódik” – meséli a darab háttere kapcsán a rendező, Galgóczy Judit.

A Nórát játszó Kováts Adél a próbafolyamat során úgy fejtette meg a karaktert, hogy az asszonynak azért kellett magára hagynia a családját, mert képtelenné vált önmaga lenni. „A történelem során számos példa volt arra, hogy egy nő az archaikus társadalomban irányítója tudott lenni dolgoknak, ügyeknek, míg a modern korban a nők valahol a mai napig nem merik önmagukat felvállalni. Az is érdekes, hogy Nóra azért hozza meg az áldozatot, és követi el a csalást, hogy megmentse a férjét, a családját, és pont az nem fogadja ezt el tőle, akiért az egész történt. Gyakorlatilag a társadalmi szabályrendszerek felülírták a szeretetet, a két ember közötti belső szövetséget. Nóra szerintem ezt nem tudta elviselni, elvesztette az identitását, és ezért egy újat kellett keresnie” – mondta a Radnóti Színház igazgatja egy korábbi interjúban.

Hanth 90 perces egyfelvonásosa 2017-ben felrobbantotta a Broadwayt, a legrangosabb amerikai színházi gálán, a Tony-díjátadón nyolc kategóriában jelölték: az ottani előadás címszerepét alakító Laurie Metcalf el is nyerte a legjobb női főszereplőnek járó díjat. Az Orlai Produkciós Iroda előadásában Kováts Adél nem kevésbé sugárzik a színpadon, minden gesztusából árad a fiatal Nórától oly gyakran látott életszeretet, ám közben játékában már megjelenik a korral járó bölcsesség is. Csankó Zoltán méltó partnere a színésznőnek, végre érző emberként láttatja velünk Torvaldot, nem csak bűnbakként áll a színpadon. A kettősük közti összhang különleges hangulatot teremt az előadásnak, amit Bodnár Erika és László Lili belépői még jobban árnyalnak.

A Nóra II. nem az a darab, ami az előadás végére megválaszolja a kérdéseket, amelyek attól a bizonyos kopogástól kezdve felmerülnek bennünk, sőt… az alkotók a legnagyobb tudatossággal arra törekedtek, hogy a számos lezárási lehetőségről mi magunk is tovább gondolkodjunk. Ez pedig maradéktalanul sikerült is Galgóczy Juditnak és csapatának, hiszen amellett, hogy egy szellemes előadás élményével távozhatunk a Belvárosi Színházból, napokig törhetjük még a fejünket egy-egy elhangzó mondaton. Legközelebb április 14-én látható az előadás, mi pedig jó szívvel ajánljuk!

Kiemelt kép: Kováts Adél (Fotó: Takács Attila)