Mára hagyománnyá vált, hogy a Magyar Állami Operaházban nagycsütörtökön Bach Máté-passiója, nagypénteken és húsvét napján Wagner Parsifalja, míg nagyszombaton és húsvéthétfőn a Húsvét Mascagnival című program keretében a Messa di Gloria és a Parasztbecsület koncertszerű előadása csendül fel – ez idén sem lesz másként.
Bach legnagyobb műve, a Máté-passió nemcsak a protestáns egyházzenében, hanem az egyetemes zenetörténetben is felülmúlhatatlan csúcspontot jelent. Bach halála után a feledésbe merült művet Felix Mendelssohn-Bartholdy fedezte fel az utókornak, aki a romantikus előadói gyakorlathoz igazította a darabot. Ez előtt tisztelegve az Operaház is a Mendelssohn-féle változatban tűzi műsorára a Máté-passiót 2013 óta M. Tóth Géza szcenírozott rendezésében, animációs vetítéssel kiegészítve.
A Parsifal Wagner utolsó zenedrámája, amit a szerző nem is operaként, hanem színpadszentelő ünnepi játékként fogalmazott meg, a világ csábításaitól és a bűnös vágyaktól való félelmet írta meg megváltástörténetbe ágyazva. Hőse, Parsifal, tiszta, naiv hite által képes lesz rá, hogy megmentse a testi és lelki bajoktól szenvedőket, és a Grál, a Krisztus vérét felfogó szent kehely őrzőinek sorába lépjen. Almási-Tóth András művészeti igazgató 2022-ben bemutatott rendezése nagypénteken és húsvét napján impozáns szereposztásban, Kovácsházi István, Kálmándy Mihály, Fried Péter, Bretz Gábor, Kálmán Péter és Szántó Andrea főszereplésével látható. Az OPERA Zenekart, Énekkart és Gyermekkart Michael Boder vezényli.
Jelenetkép a Parsifal című előadásból (Fotó: Berecz Valter)
Mascagni nevéről elsősorban a Parasztbecsület jut eszünkbe, pedig hasonlóan felemelő élményt nyújthat a címe által is sugárzást, ragyogást sejtető mise, mely a Gloriát helyezi a középpontba. A szerző 1887-ben kezdte komponálni a művet, a munkafolyamatot azonban megszakította egy megrendelés: a Parasztbecsületé. Nem csoda, ha a mise áradó dallamvilága, az érzelmes, romantikus ívek, a szinte drámai feszültségű pillanatok és az olykor személyes kamarahangzás helyenként a Parasztbecsületre emlékeztetik a hallgatót. A nagyszombati és húsvéthétfői esteken az énekkarra és zenekarra írt Messa di Gloria két szólista szerepét László Boldizsár és Kelemen Zoltán énekli. Az est második felében a Parasztbecsület hallható, amellyel a zeneszerző váratlanul robbant be az operaéletbe, és olyan sikert aratva forgatta fel azt, amit aztán már nem volt képes túlszárnyalni. A szicíliai faluban játszódó, tragikus végkimenetelű féltékenységi drámával Mascagni a verismo egyik fő művét alkotta meg: operájában mindennapi hősöket láthatunk, akik saját, fékezhetetlen szenvedélyüknek válnak áldozatává. A koncertszerű előadás szereplőit elsőrangú szereposztásban László Boldizsár, Gál Erika, Schöck Atala, Kelemen Zoltán és Kálnay Zsófia keltik életre. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát mindkét produkcióban Halász Péter első vendégkarmester vezényli.
Kiemelt kép: Jelenetkép a Messa di Gloria című előadásból (Fotó: Rákossy Péter)
