November 16-án, Madák Zsuzsanna rendezésében mutatja be a debreceni Csokonai Színház a Herkules – A kezdetek című mesejátékot, amely a kisemmizett társadalmi réteg és az elit egymáshoz való viszonyát tematizálja a hős történetén keresztül, de ezen kívül olyan, a célközönség, azaz a fiatalok számára kiemelten fontos kérdéseket is boncolgat, hogy miképpen változtatja meg az embert a siker, és hátra kell-e hagynunk az otthonról hozott értékeket azért, hogy feljebb jussunk.
A középpontban a tizenhárom éves Herkules áll, aki mindent megtesz azért, hogy ne éhezzen a családja, de hiába erősebb mindenki másnál, több termést nem tud varázsolni. Felkerekedik hát, hogy a dőzsölő istenektől kérjen segítséget a szegény falusiak számára, azonban az Olümposz kapuján csakis úgy léphet át, ha előbb teljesít tizenkét hatalmas hőstettet. Herkulest ez nem riasztja el, minden erejét bevetve ugrik neki a próbáknak, viszont az istenek mindent megtesznek azért, hogy a hős elbukjon.
A rendező szerint a darabbal elrugaszkodtak a mitológiától, hogy modernizálhassák azt, például a hírnév tekintetében: „Mikó Csabával régóta gondolkodtunk Herkules alakjában, de sokáig nem találtunk izgalmas fókuszt, amit hozzá tudtunk volna társítani. Aztán rájöttünk, hogy el kell rugaszkodnunk az eredeti mitológiától, egy új történetet kell írnunk, Herkules gyerekkorát kell megfogalmazunk, amiben elemeiben megjelennek a mitológiában található történetek is. Maga a történet arról szól, hogy Herkules milyen változásokon megy keresztül, ahogy egyre magasabbra jut. Azt vizsgáljuk, hogy megtarthatók-e az otthonról hozott értékek, kísérnek-e minket a csúcsra vezető úton. A próbák során nemcsak Herkules ereje, hanem az embersége is próbára kerül. Ráadásul egy újabb vetülete is lesz a történetnek, amikor azt látjuk, hogy ahhoz, hogy az ember feljebb jusson, szükség van a médiára. A Herkules történetben persze nem mémeket gyártanak, hanem a költő talál ki meséket Herkulesről és ez alkalmas terep arra, hogy megvizsgáljuk, hogyan hat vissza a hírnév a hősünkre. Ezt az utat járjuk be az előadással.”
Kránicz Richárd és Hajdu Imelda a Herkules – A kezdetek című előadásban (Fotó: Máthé András)
A címszerepben Kránicz Richárdot láthatjuk, aki elmondta, hogy karaktere egy modern köntösbe bújtatott mitológiai alak, aki nem klasszikus görög tógában, hanem bőrdzsekiben lesz látható, persze nem csak ettől válik maivá az előadás: „Azt hiszem, Mikó Csaba nagyon aktuálisan nyúlt hozzá a történethez. A mai fiatal generáció számára a trendiség központi dolog, túl sok felület van arra, hogy híressé vagy ismertté válhasson az ember a közösségi oldalakon. A darabban Herkulesnek is efféle útja van: ő egy rendes, családját szerető srác, aki, amint felkapott lesz, elkezdi elveszíteni az értékeit, kifordul önmagából, nagyképű lesz. A történet így egy afféle fejlődés-történet, és arról szól, vajon sikerül-e Herkulesnek megtalálnia a középutat, tud-e úgy hős és híres lenni, hogy közben megmarad embernek, vagy megreked a nagyképűség és gőg állapotában.”
A Herkules – A kezdetek további szerepeiben Gelányi Bencét (Lákikisz Kizákisz Nikoláosz), Majzik Editet (Alkméné), Pálóczi Bencét (Ifiklész), Csata Zsoltot (Periklész), Papp Istvánt (Árész), Hajdu Imeldát (Afrodité) és Vranyecz Artúrt (Hermész) láthatja a Csokonai Színház közönsége.
Kiemelt kép: Jelenet a Herkules – A kezdetek című előadásból (Fotó: Máthé András)
