A napokban jelenik meg Alexis Michalik színész, rendező, filmrendező, színmű- és regényíró harmadik kötete, az Edmond. A Cyrano című mű születésének történetét feldolgozó könyv színpadi változatát 2016-ban mutatták be a párizsi Palais-Royal Színházban, a darab egy évvel később hét jelölésből öt Molière-díjat nyert el, három év alatt több mint nyolcszázszor játszották az anyaszínházban és vidéki turnékon.
Rostand Cyranója százhuszonhárom éve nem kerül le a színházak műsoráról. Csak egy évvel fiatalabb nála Ábrányi Emil magyar fordítása. Némelyik sora szállóigévé vált. Sokan úgy képzelik: jobb, mint az eredeti. De talán érdemes megnézni közelebbről ezt az eredetit. Kiderülhet, hogy a ma már kissé avíttas költői cicomák mögött eleven élet nyüzsög. Erről ad képet az új fordítás, és hogy minél pontosabb és elevenebb legyen, prózában. Cyrano azonban költő, és ez a színpadon is többször megnyilvánul. És költő az is, aki darabot ír róla. Az Edmondban gyakran szóba kerül, hogy Rostand nem is tud mást írni, csak verses színművet. A próza ezért mindkét darabban verssel váltakozik. – áll a fülszövegben.
Michalik kötete két részből áll, az Edmondot az eredeti mű követi, amelyet Bognár Róbert és Várady Szabolcs könnyed, szellemes, végtelenül szórakoztató újrafordításában kap most kézhez az olvasó.
Kiemelt kép: Alexis Michalik (Fotó: Astrid Di Crollalanza)
