Herkules más szemével – Helló, Héraklész! ajánló

A görög mondavilág kiapadhatatlan forrása a művészeteknek. Megihletett többek között költőket (Madách Imre: Férfi és nő), szobrászokat (Farnese – Hercules), filmkészítőket (a Disney 1997-es Herkulese/Dwayne Johnson 2014-es Herkulese), tévécsatornákat (Kevin Sorbo ’95-ös sorozata), játékfejlesztőket (Hades) és számos más terület alkotóit is – és nincs ez másként a színház esetében sem. A teátrumok előszeretettel nyúlnak ehhez az ikonikus karakterhez, hogy megismertessenek egy gazdag mitológiát az ifjoncokkal, hogy a modern kor szuperhőseinek dicsfényét megtörve Zeusz fia kaput nyisson a legendák bajnokai és az eposzok főszereplői felé. Ebből veszi ki a részét a Budapesti Bábszínház is egy különleges előadás, a Helló, Héraklész! bemutatásával. A 10 éven felülieket megcélzó darabot a József Attila- és Balázs Béla-díjas kortárs drámaíró, Tasnádi István jegyzi, azonos című regénye a Pagony Kiadó gondozásában, az Abszolút könyvek sorozat részeként jelent meg.

Tasnádi kifejezetten a Budapest Bábszínház társulata számára adaptálta Héraklész mítoszát, amelyben a világhírű hérosz halandó féltestvére, Iphiklész szemével látjuk a hőst és annak fizikai kivetülését, rajta keresztül beszél a mű bátorságról, hősiességről, kiválasztottságról, elbizakodottságról, testvérféltékenységről és testvéri szeretetről a mitológia kortalan eszköztárával, de a fiatalok mai nyelvén (mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a Budapest Bábszínház az előadáshoz kapcsolódóan elindította Tik-Tok csatornáját is). A készítők számára fontos volt, hogy a végeredmény mindenki számára érthető és szórakoztató, lényeges témákkal foglalkozó legyen. De vajon az aktuális Herkules-feldolgozás mi újat tud nyújtani a 21. században?

 A Helló, Héraklész! rendezője, Tengely Gábor a Deszkavíziónak adott interjút, így mesél az előadásról: „Maga a történet – a mi történetünk – egy testvérviszonyról szól: mi történik akkor, ha az egyikük népszerű, a másik nem. Hogyan lehet mindkét oldalról kezelni a felmerülő problémákat? Hogyan lehet megoldást találni rájuk? Az előadás ezen túl még más húsbavágó témákat is boncolgat: családok helyzetétől kezdve, a generációs szakadékon keresztül, egészen addig, hogy a hatalom hogyan hat a mindennapjainkra. Megmutatjuk, hogy mindenkinek helye van a társadalomban. Hiszen a társadalom sokféle ember közössége: jó embereké és rossz embereké, magyaroké és más etnikumoké, Magyarországon élőké és Magyarországon élő külföldieké, nem csak egyféle emberé, hanem mindenkié.”

A „kortalanság” ellenére Tasnádi Istvánnak és Tengely Gábornak egyáltalán nem volt könnyű dolguk a Helló, Héraklész! megteremtésével, hiszen egy szerteágazó mitológiát, egy bonyolult viszonyrendszert kellett úgy egy alapanyagba sűríteniük, hogy az meg tudja tartani a befogadó figyelmét, mégse maradjon utána hiányérzet. Ebben mindkettejüknek egy szakértő, Dr. Karsai György segített, a teljes stáb átvette a darabot érintő témákat és azok mitológiai hátterét. A rendező tisztában van vele, hogy képtelenek felvenni a versenyt az animációs filmek és a hollywoodi blockbusterek fejlett technológiájával, ezért az emberi viszonyokra helyezték a hangsúlyt, miközben a külsőségek tekintetében is igyekeztek feszegetni a határokat.

A Helló, Héraklész! óriásbábokat és vegyes technikákat felhasználva, vizuális effektekkel, fénytervezéssel és moduláris szintetizátorral létrehozott különleges zenei világgal kiegészülve kerül színpadra – Tengely Gábor és alkotótársai különleges látásmódjával keveredve. Természetesen az antik kultúra megjelenik a díszletekben és jelmezekben egyaránt, a mitológiai alakokat pedig Szolár Tibor (Iphiklész), Barna Zsombor (Héraklész), Pájer Alma Virág (Megara), Pethő Gergő (Amphitrüón), Kovács Judit (Alkméné), Márkus Sándor (Eurüsztheusz), Hannus Zoltán (Línosz/Kharón), Spiegl Anna (Hippolüté), Ács Norbert (Zeusz) és Ellinger Edina (Héra), valamint három egyetemi hallgató, L. Nagy Attila (Perszeusz), Szekeres Máté (Ganümédész) és Csernák Norbert (Dionüszosz) keltik életre, akik mindent megtesznek azért, hogy közelebb hozzák mitikus figuráikat a közönséghez.

A Helló, Héraklész! ajánlott azoknak, akik kívülről fújják Héraklész hőstetteit, és azoknak is, akik csak most ismerkednek vele. Felüdülést jelenthet általa visszatérni a múltba a ma szuperhőseinek bűvköréből kiszakadva, és (újra) felfedezni a görög mitológiát friss, fiatalos nyelvezettel és humorral karöltve. A Budapest Bábszínház szeretettel várja az érdeklődőket októberi és novemberi előadásaira egyaránt. Jegyet vásárolni a hivatalos honlapon lehet, és érdemes is, hiszen ez egy isteni színjáték.

Kiemelt kép: Barna Zsombor a Helló, Héraklész! című előadásban (Fotó: Éltető Anna)