Az idei, szám szerint tizedik Városmajori Színházi Szemle augusztus 27. és szeptember 10. között várja a színházkedvelőket, az említett időszak során a Városmajori Szabadtéri Színpadon hét vidéki és határon túli, valamint egy fővárosi, független előadást élvezhet a budapesti közönség. Közöttük van a Szegedi Pinceszínház és az Aradi Kamaraszínház együttműködésében életre hívott Csokonai-darab, Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak is, amely sok zenével, egyfajta abszurd élőszereplős bábjátékként mutatja be ezt a több mint 200 éves, mégis modernitástól fűtött alkotást.
A magyar irodalom egyik legjelentősebb költője, Csokonai Vitéz Mihály 1799-ben, Csurgón írta és ott is adta elő tanítványaival a tanév szeptemberi nyitóünnepségén a harmadik színdarabját, egy énekes bohózatot, amelyet önállóan 1911-ben adtak ki a Nyugat: Nyugat Könyvtár sorozatában. A történet középpontjában egy kereskedőné áll, aki évek óta nem hallott az ura felől, így vígan fogadja a kérők hadát, mintha csak egy vagyonos özvegy lenne. Karnyóné pedig nem szenved hiányt érdeklődőkben, hiszen két úriember is csapja a szelet: noha az asszony szíve a szerencsejátékos Lipittlotty felé húz, riválisa, a minden hájjal megkent Lipptopp mindent elkövet annak érdekében, hogy félreállítsa a vetélytársát. Az urak persze nem a nő kegyeit, sokkal inkább vagyonát vágyják, és semmitől sem riadnak vissza, hogy megszerezzék azt – legyen szó megtévesztésről, mások fejének elcsavarásáról vagy éppenséggel gyilkosságról, ha az szükségeltetik hozzá. Folyamatosan ki- és bebogozódnak a szálak, amiben szerepet vállal Karnyóné fia, a boltoslegény és pár váratlan vendég is.
A komédiára természetesen a világ megannyi teátruma csapott le az elmúlt évszázadokban, a hazai színházak közül is számos társulat adta már elő, a Szegedi Pinceszínház és az Aradi Kamaraszínház koprodukciójában készült változatot 2021 októberében mutatták be Szegeden. A Déryné Programban is részt vett darab számos elismerést zsebelt be, díjakkal távozott a Magyar Színházak 33. Kisvárdai Fesztiváljáról, a 27. Atelier Nemzetközi Színházi Fesztiválról és a 12. Soltis Lajos Országos Színházi Találkozóról is, a következő állomása pedig Budapest első közparkjának szabadtéri színházának szemléje lesz. Érdemes is odafigyelni rá, hiszen Csokonai sajátos hangon írta meg a Karnyónét: a diákos, társalgó próza párbeszédei fordulatosak, a cselekmény ritmusa lendületes, alakjai humorosak, jellemük kidolgozott és eleven – ezt kellett Tapasztó Ernő rendezőnek a maguk képére formálni. „A Karnyónét az első modern drámaként értelmezem: kicsit barokk, kicsit rokokó, kicsit Ionesco. Rengeteg abszurd színházi elemet tartalmaz – már ha lehet abszurd színházról beszélni, hiszen a színház az színház, és kész.” – mondta el a rendező a Papagenónak, majd így folytatta Csokonairól: „Kortársunkká kell tenni őt, nem pedig meggyilkolni azt, amit ő írt. Nyilván a dinamikához szükséges például az, hogy az akkori poénokat aktualizáljuk, de az alapokon nem akartunk változtatni.”
Tapasztó munkáját, a részben élőszereplős és részben bábos játékmód megjelenítését segítik Szvatek Péter impozáns díszletei, valamint Varsányi Anna különleges jelmezei, amik nem lehetnének teljesek a karaktereket életre keltő, a pillanatokat emlékezetessé tevő művészek nélkül. A címszereplőt Kancsár Orsolya formálja meg, az idős kalmárt Varga Bálint játssza, a fiuk bőrébe Éder Enikő bújik, a két szeleburdit, azaz Lipptoppot és Lipittlottyot pedig Balog József és Gulyás Hermann Sándor hozzák nagy lelkesedéssel. Végül ott van a boltoslegény Gerner Csaba képében és a szobaleány is, akit Kálmán Zsófia mutat be a nézőknek. A társulat összeszokottságát, magas fokú együttműködését hűen tükrözi, hogy a rendező szerint a helyenként szürreális alapanyag és a pandémia ellenére egyáltalán nem volt probléma a próbák során, sőt: „Nem volt nehéz dolgom, mert ezek az emberek, a játszók nagyon szeretik egymást. Nagyon jó barátok vagyunk, és nemcsak együtt dolgozunk, hanem a szabadidőnket is szeretjük együtt tölteni – együtt csináltuk az előadást is.” Ez pedig a szereplők között lévő kémián is megmutatkozik, plusz esszenciát adva ezzel a végeredménynek.
Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak szeptember 2-án, péntek este lesz látható a Városmajori Szabadtéri Színpadon a Városmajori Színházi Szemle keretében, a Szegedi Pinceszínház és az Aradi Kamaraszínház közös előadásában. Aki részt szeretne venni ezen a nem mindennapi darabon, és megtudni, hogy mi lett az özvegy, a kérők és a férj sorsa, vagy csak új tálalásban megnézni a már ismert történetet, az a hivatalos honlapon még beszerezheti a jegyeit Csokonai klasszikusára. Különleges formanyelv, mókás momentumok, jóleső abszurditás, kortalan zsenialitás és szórakoztató karakterek várják azokat, akik bizalmat szavaznak Tapasztó Ernő víziójának.
Kiemelt kép: Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című előadás egyik jelenete (Fotó: Városmajori Szabadtéri Színpad)