A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten, a Hagyományok Házában. A hat fiatal koreográfus – Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán – alkotói látásmódját tükröző előadás zenei koncepciója Pál István “Szalonna” munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja: hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. Az új előadás különlegessége, hogy a korábbi sikeres tematikus előadások után most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál. A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái, a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint “a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak“: a gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik. A produkció egyben a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját is megtestesíti: a hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekintik, amely képes megszólítani a jelen emberét is. A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
Kiemelt kép: A Gyökerek és szárnyak plakátrészlete (Forrás: Magyar Állami Népi Együttes)
