Koncert, irodalom, színház. Három, talán egymástól nem is annyira eltérő műfaj. Van egy közös állandójuk: a játék. Játék a dallamokkal, játék a szavakkal, játék az előadásmóddal. Az élet alássan ezt a három műfajt egyetlen, közös játékban szervezi újjá.

A produkció vázát a Diabolus In Musica egyedi szöveg- és hangzásvilágú dalai adják. Az „ördögi” számok eredetileg „zajos” rockzeneként debütálnak, Nagy-Miklós Péter és Korpos Lajos gitárosok keze alatt azonban kellemes dallamú, akusztikus dalokká szelídülnek, megtartva rockos dinamikájukat. Erre fekszenek fel Vörös András már‑már irodalmi jellegű, több síkon értelmezhető dalszövegei, mindezeket pedig Bokodi Bálint közel sem mindennapi hegedűjátéka és énekstílusa egészíti ki.

Az előadásba beépülő irodalmi szál is ehhez igazodik. Sándor Zoltán irodalmi összeállításán keresztül a magyar próza és költészet egészen új arca mutatkozik meg: nem az, amit az iskolapadból ismerünk. Megjelenik József Attila, Weöres Sándor és Örkény István egy-egy mű is, de olyan formában, amit és ahogy csak igen ritkán hallhatunk. Hozzájuk csatlakoznak kortárs szerzők is:  József Attila-díjasoktól – mint Zalán Tibor és Háy János – egészen Varró Dániel világáig.

Korban és mondanivalóban is tartalmas, átfogó irodalom lesz, csak egy kicsit másként. Ezt tükrözi vissza az a három színész is, akik mindezt előadják: Erdélyi Gábor, T. Pataki Emlékgyűrűs és Zenthe-díjas színész, aki szinte a kezdetektől tagja a salgótarjáni teátrumnak, valamint Hege Veronika és Móczár Bence, akik még csak első évadjukat zárják a Zenthe Ferenc Színháznál. Akárcsak a produkció, ők is három eltérő személyiség, három eltérő karakter, akiket a közös játék egységgé komponál.

Ugyanezt az összhangot, de már az előadás teljes egészét felölelve, Susán Ferenc Vastaps-díjas, T. Pataki Emlékgyűrűs színház-alapító és rendező teremtette meg. A feladat neki való volt, hisz’ egy rockkoncertet, az irodalmat és a színházat egy fedél alá hozni csak formabontó módon lehetséges, ami kétségtelenül az ő játszótere. Természetes egyszerűséggel megbontotta a műfajok formális kereteit és egy újszerű koncepcióban, amolyan színházi show-ként, gazdag látványvilággal újraalkotta őket.

Kiemelt kép: Jelenet Az élet alássan című előadásból (Fotó: Hegedűs Márk / Nool.hu)