Ne a borító alapján ítéljük meg a könyvet! – Ez egy őrségi mondás, amelyet mind átvitt, mind tényleges értelmében gyakran hangoztatunk. És való igaz: bizonyára mindannyian meg tudjuk nevezni azt a kedvenc könyvünket, amely – finoman fogalmazva – nem a legesztétikusabb külsővel rendelkezik, és valószínűleg azzal a kijelentéssel sem állunk messze az igazságtól, hogy egy-egy könyvnél a külcsín sokkal szebb, mint a beltartalom.

Ugyanakkor azt is be kell látnunk, hogy a könyv nem csupán a tartalmat jelenti, hanem tárgyi mivoltából fakadóan fontos az esztétikai élmény is, amit nyújtani tud. A mai világban – ahol lassan tényleg luxusnak számít egy-egy könyv megvétele – pedig a kiadók részéről is fontos, hogy kitűnjenek az évente több ezres új címet tartalmazó kínálatból. A vásárlási trendeknek megfelelően már nem elég a szép borító, a frappáns grafikai megoldás, egyre többször találkozunk élfestett vagy éldekorált könyvekkel, amelyek a lapéleken is művészi részletességgel sejtetik az adott történet hangulatát – mintha a könyvtest maga is elmesélne valamit, még mielőtt felnyitnánk.

Egy igazán különleges kiadás nem csak látványos, hanem önálló műtárgy, ahol a vizuális megjelenés és a tartalom egymást erősítik. Ilyenkor a grafika, a tipográfia, a nyomdai technika és az irodalmi érték egyetlen komplex alkotássá válik. Az ilyen könyvek mögött sokszor egész kreatív csapat áll: illusztrátor, tervező, könyvkötő, nyomdász – és nem ritkán maga a szerző is része a vizuális koncepciónak. Mostani ajánlókban három olyan kiadványt mutatunk be, amelyek túlmutatnak a látványos borítón és az élfestésen. És amit ennél is fontosabb: nem csupán dekoratívak, hanem teljes egészében magyar alkotók munkái, vagyis ezek a regények ebben a formában kizárólag Magyarországon léteznek.

Ray Bradburry: Októberi vidék (70. évfordulós, illusztrált kiadás)

Ray Bradbury, a sci-fi egyik legnagyobb alakja és a novella amerikai mestere már a korai írásaival híveket szerzett magának olvasók és kritikusok között egyaránt, ám aki elsősorban a Marsbéli krónikákról vagy a Fahrenheit 451-ről ismeri, azt ebben a kötetben meglepetés érheti.

Az Októberi vidék című horror-antológiája egy hátborzongató, mégis líraian szép utazás az emberi lélek sötét zugaiba. A kötet novellái nem a hagyományos ijesztgetésre építenek, hanem finom borzongást, nyugtalanító hangulatot teremtenek, miközben mély filozófiai kérdéseket is feszegetnek. Bradbury különleges atmoszférát teremt: a hulló levelek illata, a ködben derengő utcák és a rozsdás kerítések mögött lapuló titkok mind hozzájárulnak ahhoz a sajátos „októberi érzéshez”, amely egyszerre nosztalgikus és félelmetes. A történetek szereplői között találunk boszorkányokat, vámpírokat, különös kisvárosokat és magányos lelkeket — mindegyikük valamilyen módon az emberi természet árnyékos oldalát jeleníti meg.

A kötetben található tizenkilenc novellát olvasva Bradbury egészen más arcát ismerhetjük meg. Azét az íróét, aki kíváncsi az élet és a fantázia sötét oldalára, aki ragyogóan megragadja a világ őrültségének, zűrzavarának és akadályainak lényegét. A történetek szereplői élnek, álmodnak, dolgoznak, majd meghalnak – és néha ismét élnek, csak hogy felfedezzék, bár gyakran túl későn, hogy az embernek magas árat kell fizetnie azért, hogy valahova tartozhasson. Az Októberi vidék ideális olvasmány egy hűvös őszi estén, amikor a szél megzörgeti az ablakot, és mi is elbizonytalanodunk: valóban egyedül vagyunk?

A kötet eredetileg 1956-ban, magyarul először 2017-ben látott napvilágot. Az eredeti megjelenés közelgő 70. évfordulója alkalmából az Agave Könyvek nemrég új borítóval, éldekorált formában adta ki újból a kötetet, ráadásul Hegyi Péter jóvoltából minden egyes novella kapott egy-egy illusztrációt is a címoldala mellé.

Andrzej Sapkowski: Vaják-sorozat

Andrzej Sapkowski Vaják-könyvei több mint tizenötmillió példányban keltek el világszerte. A World Fantasy és David Gemmell Legend díjas szerző műveiből videojáték és nagy sikerű Netflix sorozat készült, a Forbes pedig minden idők legnagyszerűbb könyvsorozatai között tartja számon a Vaják-sagát, amely ott van a fantasy irodalom klasszikusai között.

A sorozat főhőse Geralt, egy vaják, egy olyan félelmetes harcos, akinek mágikus képességeit hosszú kiképzés és varázslatos elixírek tökéletesítették, hogy könyörtelenül vadásszon a szörnyekre és démonokra, amelyek a királyságok népét veszélyeztetik. Azonban, amikor a törpék, tündék és emberek egy évszázada fennálló békéjét intrikák és árulás zilálja szét, és a királyságok háborút indítanak egymás ellen, Geraltnak is ki kell lépnie az árnyékok közül, hogy megvédje a megjövendölt gyermeket, aki majd megváltoztatja a világot – és hogy jó vagy rossz sorsot hoz el, az a vajákon is múlik. Cirit, a megjövendölt lányt többen is keresik a háború dúlta vidéken, és Geraltnak és szövetségeseinek meg kell találniuk a módját, hogy megvédjék őt és ezáltal megmentsék a világot.

A GABO Kiadó különleges díszkiadása a teljes 9 kötetes sorozatot (Hollók válaszútja, Az utolsó kívánság, A végzet kardja, Tündevér, A megvetés ideje, Tűzkeresztség, Fecske-torony, A tó úrnője, Viharidő) tartalmazza. A könyvekhez készített díszdobozon található grafikát Tikos Péter, az új borítókat és élfestéseket pedig Hegyi Péter tervezte.

Diana Wynne Jones: Palota-trilógia

Habár Diana Wynne Jones az angolszász gyerek- és ifjúsági irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja, hazánkban mégsem sikerült akkora hírnévre szert tennie, mint amennyire megérdemelné. Az 1986-os A vándorló palota népszerűsége a 2000-es évek elején kapott új lendületet, amikor is Hayao Miyazaki egész estés animációs filmet készített belőle. A kötet (és vele együtt a trilógia) megjelenésére azonban még így is várni kellett, magyarul először 2010-ben vehettük kézbe az egykori Pongrác Kiadónak köszönhetően. A sorozat könyves berkekben szép lassan kultikussá vált, a könyvesboltban már nem kapható példányok több tízezer forintért keltek el. Éppen ezért volt üdvözítő, hogy a Ciceró Könyvstúdió rövid időn belül ismét elhozta a teljes trilógiát – ráadásul kétféle változatban. A sima, keményfedeles kiadás mellé mindegyik kötethez készült egy díszkiadás is, amelynek egyedi előzékét, az éleken látható grafikát és a címoldali ex librist Sánta Kira készítette – ezek csak a kiadótól közvetlenül rendelhetők. 

A Palota-trilógia egy varázslatos és szellemes utazás, ahol a mágia, a humor és a lélektani mélység különleges harmóniában fonódik össze. A történetek középpontjában furcsa és szerethető szereplők állnak: Sophie, a makacs és határozott lány; Howl, a kissé hiú, de zseniális varázsló; valamint a repkedő kastély, amely maga is élő, lélegző karakter. A trilógia világában a varázslat sorsokat köt össze, gyógyít, próbára tesz, és segít önmagunk felfedezésében. A regények különlegessége, hogy a humor, a romantika és a kaland szinte észrevétlenül mélyebb mondanivalóvá, önismereti utazássá áll össze.

A sorozat nemcsak fiatal olvasóknak, hanem felnőtteknek is igazi élmény, hiszen minden korosztály számára tartogat valami különlegeset: játékos fantáziát, bölcsességet és szívhez szóló pillanatokat. Jones stílusa könnyed, ugyanakkor elegáns és ötletgazdag, világa pedig annyira élő és elképesztően kreatív, hogy az ember szinte hallja a kastély nyikorgását, érzi a varázslat szelét. A Palota-trilógia (A vándorló palota mellett Az égi palota és A végtelen utak háza) azoknak szól, akik szeretnének kiszakadni a hétköznapokból, és elmerülni egy olyan világban, ahol bármi megtörténhet – akár még az is, hogy egy kastély négy lábon kóborol a hegyek között.