Hanif Kureishi drámája nem csak a filmvásznon működik

Hanif Kureishi rendkívül sokoldalú író, nevéhez ismert és elismert novellák, filmek és színdarabok kapcsolódnak. Jelölték már Oscar-díjra (1987, My Beautiful Laundrette / Best Writing), BAFTÁ-ra (1994, Best Drama Serial / The Buddha of Suburbia), és Európai Filmdíjra (2003, The Mother / Best Original Screenplay) is. Legismertebb filmje mégis a 2006-ban mozikba került Vénusz, amely főszerepét Peter O’Toole játszotta. Érdekes módon ez a rendkívül összetett szerep – komoly érzelmi mélységeket és magaslatokat él meg Maurice az egyébként fergeteges humorral átszőtt műben – szintén csak jelölésekig juttatta a zseniális brit színművészt.

A történet tulajdonképpen egy érzelmi-háromszöveget bont ki, direkt nem írok szerelmet, hiszen a bonyolult viszonyrendszerben nem csak ez a fajta kötődés kerül megmérésre. Maurice és Ian, a két idős színész nagyon jó barátok, mondhatni úgy működnek már, mint egy idős házaspár: civódnak, vannak konfliktusaik, de közben mindenben támogatják és segítik egymást. Közéjük ékelődik be Jessie, Ian húszas éveinek elején járó unokahúga, aki Maurice-ból szerelmet, míg barátjából a kezdeti felfújtnak hitt ellenszenv után egyenesen gyűlöletet vált ki. Jessie egyébként rá is szolgál erre, semmiféle tiszteletet nem tanúsít sem a kor, sem a családi hierarchia iránt, sőt, szabadszájúságával gyakran mindenféle indok nélkül bánik érzéketlenül nagybátyjával, és persze Maurice-szal is.

Aki ennek ellenére egyre inkább belegabalyodik a lány iránti érzelmeibe. Állhatatosságával egy idő után Jessie sem tud mit kezdeni, egyre közelebb engedi magához a sikeres, elismert színészt. Persze nem minden érdek nélkül, hiszen arra számít, hogy Maurice rajongása, de elsősorban a kapcsolatrendszere hozzásegíti majd a vágyott modellkarrierhez. Közben észre sem veszi, hogy a vadóc lányból szépen lassan egy a világot értő és abban egyre jobban eligazodó fiatal nővé válik…

Maurice szerepében Bálint András, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész látható, aki egy korábbi interjúban mesélt arról, hogy szerinte mi tartja életben a színpadon megformált figurát, illetve, hogy neki mi a személyes kötődése a darab mondanivalójához: „A játék, a fiatalokkal való kapcsolat, és természetesen ez a lány, hiszen neki akar tetszeni, imponálni, de pórul jár, megcsalják, meg is verik. Fontos, hogy az ember idősen se távolodjon el a fiataloktól. A színpadon együtt játszhatok én is fiatal kollégákkal, akik inspirálnak”

Gyabronka József alakítja Iant, a jóbarátot, méghozzá zseniális módon. A darab legviccesebb jelenetei közé tartozik az a néhány perc, amikor Takács Kati, aki Maurice volt feleségét játssza, egy Goldoni darabot próbálnak, majd betekinthetünk az elkészült előadás néhány pillanatába is. Mindkét színművész egyébként telitalálat, remekül támogatják mind Bálint András, mind pedig a Jessie-t életre keltő László Lili játékát.

„Maurice-t megérinti, hogy egy fiatal lány van a közelében, Jessie-t pedig az, hogy valaki igazán kíváncsi rá, mert eddig erre nem volt példa az életében. Az a cél, hogy Jessie fejlődésének meglegyen az íve, valami megváltozik benne a Maurcie-szal való találkozás révén, és meg kell mutatnom az érzékeny oldalát, a gyenge pontjait is. A végén a nézők ne egy bunkó, egyszerű lányt lássanak, hanem egy szerethető embert. A sérülékenység megmutatásával (is) van dolgom, az egyetemen is biztattak, hogy merjek érzékeny lenni, és kinyitni magam, erre a Vénuszban is nagy szükség lesz.” – mesélte László Lili még a próbafolyamat alatt szerepéről.

Elmondhatjuk, hogy sikerült, Török Tamara dramaturg zseniális színpadi szituációkba helyezi a színészeket, Deák Krisztina gyakran nyúl filmes eszközökhöz, amik újdonságként hatnak a színházi közegben, de nem is kérdés, működnek. Az apró etűdökből összerakott előadásban pedig lubickolnak a színművészek, Bálint András, László Lili, Gyabronka József, Takács Kati és a hozzájuk több szerepben is csatlakozó Brasch Bence rengeteg vidám és felejthetetlen pillanatot okoznak a nézőknek.

Kiemelt kép: László Lili és Bálint András (Fotó: Takács Attila)