Ma ünnepli 75. születésnapját Hámori Ildikó, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Hámori Ildikó 1947. január 26-án született Budapesten. Már kislánykorában is színésznő szeretett volna lenni, de számára a család volt az első. Egy iskolai válogatást követően 13 évesen már tévéfilmben játszott, így 1960-tól a Magyar Televízió gyermekszereplője lett. 1964-ben érettségizett a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban. Ez után egy évig lakberendezőként dolgozott. Mielőtt felvették a főiskolára, az 1966/67-es évadban tagja volt az akkor alakuló, Bodnár Sándor vezette Nemzeti Színház stúdiójának. Akkor lépett először a teátrum színpadára, amikor a Major Tamás rendezte Az ember tragédiájával megnyílt Nemzeti Színházként a Hevesi Sándor téri épület. 1971-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Békés András és Gáti József osztályában. 1971 és 1980 között a Thália Színházhoz szerződött, ahol főiskolai gyakorlatát is végezte. 1980 és 1983 között a Népszínházban lépett fel. 1983-tól a Nemzeti Színház, majd 2000-től, az átnevezés után is a Pesti Magyar Színház társulatának művésznője lett, de ez idő alatt játszott a Szegedi Szabadtéri Játékokon is. 2000-től az Ivánka Csaba Alapítvány kuratóriumának tagja és képviselője. Színházi szerepei mellett számos játék-, és tévéfilmben látható, illetve szinkronszínészként is hallható. Férje Szinetár Miklós Kossuth-díjas rendező, a Magyar Állami Operaház volt igazgatója, lánya Szinetár Dóra.

Hámori Ildikó a Pilátus című filmben ( Fotó: Filmkatalógus)

Pályafutása alatt olyan előadásokban láthatta őt a közönség, mint a Ki után megy a nő? (Doreen), a Koldusopera (Polly Peacock), a Szép magyar tragédia (Mária), az Orfeusz átváltozásai (az első asszony), az Antigoné (Antigoné), a Csíksomlyói passió (Mária), a Magyar Electra (Clytemnestra királyné asszony), a Tartuffe (Dorine), A nyomorultak (Mme. Thénardier), az Ők tudják, mi a szerelem… (Charlotte), a Kávécsarnok (Fanny), az Elisabeth (Zsófia főhercegnő), Az öltöztető (a művésznő), a Petra von Kant keserű könnyei (Valerie von Kant) vagy a Vérnász (az anya). Színpadi szerepei mellett olyan mozi- és tévéfilmekben mutatkozott be többek között, mint az X – A rendszerből törölve, Az unoka, a Pirkadat , a Bubus, a Pilátus , az Én és a kisöcsém, a Linda , a Miniszter, illetve a Szomszédok.

1980-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1985-ben érdemes művésznek választották. 1997-ben átvehette a Magyar Köztarsaság kiskeresztjét, majd 2001-ben megkapta a kiváló művész címet is. 2006 óta örökös tagja a Halhatatlanok Társulatának. 2014-ben Kossuth-díjat kapott, 2021-ben Arany Medál Életműdíjjal jutalmazták, illetve a Pilátusban nyújtott alakításáért a Magyar Mozgókép Díj legjobb női főszereplőnek járó díját is neki ítélték oda.

Kiemelt kép: Hámori Ildikó (Fotó: MTI)