Májusban nyílik meg a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttesének első kiállítási egysége. 

„Erdély beleivódott a magyar identitásba, lelkileg elválaszthatatlan az összmagyarságtól” – mondta el a hétfői sajtótájékoztatón Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, aki beszélt arról is, hogy Erdély az „autonómiák halmaza” volt, az a föld, ahol létrejött a vallások békéje 1568-ban, megelőzve Európát. Kásler szerint ha nincs Erdély, akkor az ország három részre szakadása után megszűnik a magyar életforma, a magyar hadművészet, a magyar mentalitás, „az az életszemlélet, ahogy mi, magyarok látjuk a teremtett Földet”. A májusan megnyíló kiállítás kapcsán megjegyezte, hogy nemcsak az épületeket, hanem az azokat építő és a benne lakó embereket is néznünk kell.

„Mintegy húszéves előkészítés és négy és fél éves kivitelezési munka eredményeként nyílhat meg májusban az erdélyi tájegység első része” – mondta el Cseri Miklós főigazgató, aki szerint a szakmai és a laikus közvélemény évtizedek óta várt óhaja teljesült a programmal. Kiemelte továbbá, hogy a tájegység nemcsak a szórakoztatást, az oktatást és az élményszerzést szolgálja, hanem nagyon fontos értékmentés is történt, mert a modernizációval nagyon gyors módon tűnnek el az épületek. A Skanzen számára nagy lehetőség és feladat, hogy „segítsük ennek a traumának, ennek a történelmi kataklizmának a feldolgozását, hiszen a kibeszéletlenség, az Erdély-trauma, a Trianon-szindróma mind olyan problémái a társadalomnak, amelyekre adekvát válaszokat kell adni.”  A projekten 27 néprajzos és történész dolgozott, jelenleg a program első fele készült el, a második rész a tervek és a remények szerint 2025 környékére valósulhat meg. A kiállítást május 19-én Novák Katalin köztársasági elnök nyitja meg.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Cseri Miklós főigazgató és Vitályos Eszter államtitkár a sajtótájékoztatón (Fotó: TV Szentendre)

Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az odafigyelés és a szeretet fontosságát emelte ki. „A Skanzen nem csupán turisztikai látványosság, hanem közvetítője a múltnak, értékőrzője a jelennek és tanítója a jövő generációinak. Az év végén az intézmény pedagógiai programkínálata is bekerült a Lázár Ervin Programba, amelynek célja, hogy lakóhelytől és szociális helyzettől függetlenül minden általános iskolás diák részére tanévenként egyszeri alkalommal ingyenesen biztosítsa a színházi, tánc- és cirkuszi előadások, komolyzenei hangversenyek, őshonos állatok bemutatóhelyeinek és múzeumok látogatásának élményét.”

Az Erdély épületegyüttes megvalósulásával a Skanzen hatvan hektáros területe tizenöt hektárral növekedett, az épületegyüttes a Sztaravodai út bal oldalán épült fel, különlegessége, hogy az érdeklődők bepillantást nyerhetnek nemcsak az erdélyi falu, hanem a székelyföldi városok lakóinak polgárosodó életébe is. A 20. századi hétköznapok és ünnepek világában már nem választható szét a falusi és a városi életmód, a Skanzen történetében először vállalkozik ennek bemutatására. A kisvárost hat épület, az erdélyi falut öt porta és az egyházi telken álló unitárius templom, iskola, kultúrház jeleníti meg.

Kiemelt kép: Májusban nyílik a Skanzen Erdély kiállítása Szentendrén (Fotó: TV Szentendre)