Ma ünnepli 50. születésnapját Hajdu Szabolcs filmrendező, színházi rendező, forgatókönyvíró, színész.
Hajdu Szabolcs, 1972. január 26-án született Debrecenben. 5 éves korától, nyolc éven keresztül tornázott, ám 13 éves korában a kötöttségek és a – Fehér tenyér című filmjében is megjelenített – bánásmód miatt abbahagyta az edzéseket. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen Simó Sándor osztályába járt 1995-től, de nem végezte el, a harmadik év (1997/1998-ös időszak) fele után eljött. A ’90-es évektől színészként is dolgozott.
Hajdu az új magyar filmes generáció egyik tagja. Számos nagyjátékfilmet készített, tucatnyiban színészként is közreműködött. Két kisfilmjét követően, 2000-ben készítette el Macerás ügyek címmel első játékfilmjét, mely 2003-ban a Magyar Filmszemle legjobb első film díját nyerte el, majd Kijevben a MOLODIST Filmfesztivál zsűrijének különdíját is. A 2004-es Tamara az egységes képi látvány megteremtéséért kapott különdíjat a Magyar Filmszemlén, majd 2005-ben a portugál Avanca filmfesztiválon kapott első díjat a mozifilmek versenyében. 2006-ban forgatta a tornászok világában játszódó, részben önéletrajzi elemekre épülő Fehér tenyér című filmet, mely számos fontos hazai és nemzetközi díjat nyert el, köztük például a 37. Magyar Filmszemle legjobb rendező, legjobb operatőr, Arany Olló (vágásért) és közönségdíját. A film főhősét, Dongó Miklóst a rendező testvére, Hajdu Zoltán Miklós alakítja, akinek életútja, karrierje szintén megjelenik a filmben, amelyet Magyarország az Oscar-díjra is nevezett.

Pillanatkép az Ernelláék Farkaséknál című előadásból (fotó: jegy.hu)
Feleségével, Török-Illyés Orsolyával a főszerepben készült el 2007-ben az Off Hollywood című produkció, amely Garaczi László Április című novellájából íródott: Bódi Adél magyar rendezőnő egy napját mutatja be, benne szakmai és magánéleti problémáival, kapcsolataival, nehézségeivel. A 2010-es Filmszemlén Bibliotheque Pascal című alkotása fődíjat kapott, hazánk ezt az alkotást is nevezte az Oscar-díjra, de jelölésig nem jutott. A rasszizmusról szóló, Csóka című Tar Sándor-novella adaptációja végül nem készült el filmként, mivel akkor debütált Fliegauf Benedek Csak a szél (2012) című alkotása. „Ha nem készült volna egy ennyire erős film, belevágtam volna” – fogalmazott ennek kapcsán Hajdu. A tervezett film forgatókönyvét 2010-ben olvasta fel a Sanyi és Aranka Színházban.
2016-ban az Ernelláék Farkaséknál című filmje elnyerte a Karlovy Varyban rendezett filmfesztivál fődíját, illetve a legjobb férfi színészi alakításért járó díjat is. A film különlegességei közé tartozik, hogy 13 operatőrrel vették fel, amiből 12 Hajdu diákja volt. Másrészt nem fordult elő még, hogy egy filmfesztiválon rendezőként a fődíjat és a legjobb főszereplőnek járó elismerést is ugyanaz a személy vehette át. 2018 szeptemberében Szép Ernő-díjat kapott drámaírói munkáiért és a Látókép Ensemble előadásainak létrehozásáért. 2020-ban a Vimeón debültált első magyar fizetős filmként a Békeidő című filmje.

Porogi Ádám és Sodró Eliza a Gloria című előadásban (fotó: Dömölky Dániel)
Színházi alkotóként is több előadás fűződik a nevéhez: Aranyszögekkel kivert hazugságok (Debreceni Tabak Színház – Stúdió K, 1999), Tamara / Front (Szabad Vegyértékek Színháza – Stúdió K, 2001), Ne kíméld, akiket szeretsz! (Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázis, 2009), Békeidő (Csiky Gergely Állami Magyar Színház, 2013), Ernelláék Farkaséknál (Maladype Színház, 2015), Kálmán nap (Debrecen, 2017), 1 százalék indián (2019). Valamint az ő rendezésével nyitotta meg kapuit a Radnóti Tesla Labor: Branden Jacobs-Jenkins Gloria című drámáját vitte színre 2019 márciusában.
Kiemelt kép: Hajdu Szabolcs a Gloria olvasópróbáján (Fotó: Falus Kriszta)