A 21. Század Kiadó gondozásában idén jelenik meg Tolsztoj egyik, ha nem a legnagyobb regénye, a Háború és béke. A nagyszabású műhöz Gy. Horváth László készített vadonatúj, korszerű fordítást.
Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828-1910) minden idők egyik legnagyobb regényírója. Jasznaja Poljanában született, és harcolt a krími háborúban. Miután leszerelt, visszavonult birtokára, írt, gazdálkodott, és nagy családja nevelésének szentelte idejét. Regényeivel és szókimondó, polemikus írásaival világhírre tett szert. A XIX. század elején játszódó Háború és béke című regénye 1869-ben jelent meg, Lion Feuchtwanger, a Jud Süss és A toledói zsidó nő szerzője pedig ekként nyilatkozott róla: „Tanulmányoztam vagy kétszáz könyvet Napóleon oroszországi hadjáratáról, de a lényegét csak akkor értettem meg, amikor elolvastam a Háború és békét.”
1805-ben Moszkvát és Szentpétervárt a bálok, ifjonti szerelmek és boldogtalan házasságok jellemezték. 1812-ben Napóleon hadserege betört Oroszországba. Tolsztoj regénye a világirodalom három legismertebb alakjának sorsát követi nyomon: Pjotr Bezuhov egy gróf törvénytelen gyermeke, akinek meg kell küzdenie az örökségéért, miközben a spirituális teljességre áhítozik. Andrej Bolkonszkij herceg hátrahagyja a családját, hogy harcoljon Napóleon ellen. Natasa Rosztova egy orosz arisztokrata szép, fiatal lánya, aki mindkét férfinak felkelti az érdeklődését. Miközben a francia hadsereg előrenyomul, Tolsztoj egészen különböző származású és hátterű figurák sorát mutatja be: parasztokat és nemeseket, civileket és katonákat. Mindannyiukban közös, hogy a korszakra, a történelmükre és kultúrájukra jellemző problémákkal szembesülnek. A regény előrehaladtával ezek a személyek túllépnek a bennük rejlő egyedi vonásokon, hogy ezáltal a világirodalom legemberibb és leginkább megindító jellemeivé válhassanak.
Lev Tolsztoj Szergej Mihajlovics Prokugyin-Gorszkij 1908-as felvételén (Forrás: Wikipedia)
A Háború és békét először Bonkáló Sándor fordításában ismerhették meg a hazai olvasók, 1907-ben Ambrozovics Dezső tolmácsolásában jelent meg, 1954-ben pedig Makai Imre ültette át magyarra. A monumentális mű az elmúlt közel 70 évben számos újrakiadást élt meg, legtöbbször Makai fordítását alapul véve. A 21. Század Kiadó gondozásában idén debütáló regényt azonban most Gy. Horváth László vadonatúj, korszerű fordításában vehetjük kézbe. (Érdekességként jegyezzük meg, hogy a kötetet 2022-ben az Európa Kiadó is megjelenteti, de ők a mára klasszikussá vált Makai-változatot.) Gy. Horváthnak nem ez lesz az első találkozása Tolsztojjal: tavaly ugyanis újrafordította a szerző másik nagy művét, az Anna Kareninát (ebben a változatban a kötet címe: Anna Karenyina), amelyet 1951-től Németh László szövegével olvashattunk itthon.
Gy. Horváth László nevét közel 150 kötetnél találhatjuk meg fordítóként, köztük olyan klasszikusoknál és modern szépirodalmi műveknél, mint A Legyek Ura, A hobbit, a Gépnarancs, a Stoner, a Pi élete, A kincses sziget, Az utolsó mohikán, A sógun, az Agnes Grey, a Tolvajok tele, a Kramer kontra Kramer, A föld alatti vasút, A francia hadnagy szeretője, az Apák és fiúk, a Távol a világ zajától, a Távol Afrikától vagy éppen John Updike regényei (Nyúlcipő, Nyúlketrec, Nyúlháj, Nyúlszív, Nyúlfark, Ugyanaz az ajtó, Az élet alkonyán, Falvak, Majd ha fagy). Emellett ő a fordítója Mark Lawrence hazánkban is igen népszerű, a Gépnarancs ihlette fantasy-sorozatainak, a Széthullott birodalom-trilógia és A vörös királynő háborúja-trilógia, továbbá néhány Agatha Christie kriminek (Temetni veszélyes, Függöny, A vád tanúja, A titokzatos stylesi eset, Poirot első esetei, A Listerdale-rejtély, A pollensai probléma, Parker Pyne esetei, Mr. Quin, Gyilkosság a paradicsomban) is.
Kiemelt kép: Kopek Janka és Medveczky Balázs a Háború és béke című (fotó: Puska Judit)
