Augusztus 27-én nyílik a Magyar Nemzeti Galériában Gerhard Richter első, nagyszabású magyarországi kiállítása, a Valós látszat. A tárlat az egyedülálló életmű valamennyi korszakát bemutatja. A művek között megtalálhatóak a 1960-as évek ikonikus fotófestményein kívül a legismertebb kolorisztikus absztrakt művek, de a legfrissebb, a nagy festészeti életmű „utáni” intim ceruzarajzok is. Sőt Richter erre a kiállításra külön rajzsorozatot is készített, amely most lesz elsőként megtekinthető. A festő művészete nagy jelentőségű a magyarok számára, hiszen összeköt minket a közös múlt és Közép-Európa, ahol az eredetileg keletnémet alkotó élete első mintegy harminc évét töltötte. Richter művészetének hatásai kimutathatóak a 20. századi magyar művészetben is.

Gerhard Richter: Angyali üdvözlet Tiziano után, részlet a sorozatból, 1973 (Forrás:MNG)

A Szépművészeti Múzeum a németországi képzőművészet 1945 utáni tendenciáira fókuszáló sorozatában a Valós látszat a negyedik kiállítás. A sorozat 2012-ben Günther Uecker Képpé formált anyag című tárlatával indult, ezt követte két év múlva a Jörg Immendorff Éljen a festészet! című kiállítása. Legutóbb pedig a Georg Baselitz. Újrajátszott múlt című tárlat volt 2017-ben megtekinthető. A sorozat célja, hogy világháború utáni Németország képzőművészeti jelenségeit és egy-egy meghatározó irányzat legemblematikusabb, mára világhírűvé vált alakját ismertesse meg a magyar közönséggel.

„Gerhard Richter (1961-ben újrakezdett) életművében több mint ötven éve központi szerepet tölt be a valóság és a látszat közötti határ folyamatos elmosása, a keretek tágítása, a különböző „realitások” ábrázolhatóságának, valamint az adott pillanat megragadásának és egy szempillantás alatt történő megszüntetésének a kérdése. Mivel élete során több politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszert is közvetlenül megtapasztalt, Richter viszonya a realitás(ok)hoz leginkább a kétségek, a szkepszis, a mulandóság, az illékonyság és a törékenység szavakkal ragadható meg. Festészetének esszenciáját és erejét az analizálás, mindennek a megkérdőjelezése és az ezekből fakadó folyamatos továbblépés igénye adja.” – olvashatjuk a MNG oldalán.

A kiállítást 60 darabos válogatás egészíti ki Benjamin Katz fényképeiből, amelyeken Gerhard Richtert kölni műtermében láthatjuk alkotás közben. A tárlaton vetített Gerhard Richter, a festő című filmből megismerhetjük Richter alkotómódszerét és a művészetről vallott nézeteit. A többszörösen díjnyertes dokumentumfilm bemutatja a festő ritkán látott műtermét, ahol Richter beszél a festészet lényegéről és a műtermen kívüli világgal való ellentmondásos kapcsolatáról.

A tárlat a drezdai Gerhard Richter Archivval, a művésszel és a művész kölni műtermével való szoros együttműködésben jött létre. A sorozat szakmai együttműködő partnere a budapesti Goethe Intézet. A kiállítás kurátora Bódi Kinga művészettörténész.

Kiemelt kép: Gerhard Richter: Betty, 1977 (Forrás: MNG)