Ma ünnepli 55. születésnapját Galambos Attila dalszövegíró, drámaíró, műfordító.
Galambos Attila 1970. április 19-én született Zalaegerszegen. Tanulmányait az ottani Ságvári Endre Gimnáziumban (jelenlegi nevén Kölcsey Ferenc Gimnázium), majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte. Színész szakon diplomázott 1994-ben, majd egy évet végzett rendező szakon is. 1996 és 1999 között rendezőasszisztensként Ruszt József mellett dolgozott a Budapesti Kamaraszínházban. 2002 és 2004 között részt vett a Halász Péter vezette Városi Színház előadásaiban. Jelenleg a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház irodalmi vezetője.
Rendszeresen fordít prózai színdarabokat (Christopher Hampton: Jung a díványon, Shelagh Delaney: Egy csepp méz, Peter Quilter: Mennyei!, Agatha Christie: Tíz kicsi néger), dalszöveg (esetenként szövegkönyv-) fordítóként pedig számos musical hazai bemutatójánál segédkezett (Funny Girl, Kánkán, József és a színes szélesvásznú álomkabát, Producerek, Édeskettes hármasban, Mi jöhet még?, Hello, Dolly!, Vadregény – Into the Woods, A pápanő, Virágot Algernonnak), leghíresebb fordításai közé Az operaház fantomja és a Rómeó és Júlia musicelek tartoznak.
Galambos Attila (fotó: puskasmusical.hu)
Szerzőként 2006-ban a soproni Petőfi Színházban debütált a Casting című musical dalszövegeivel (zene: Kemény Gábor). Ezt követte a Covershow (zene: Varga Bálint), majd 2008 tavaszán a Martin Sherman darabjából írt Isadora (zene: Arany Tamás). A Színház- és Filmművészeti Egyetem felkérésére dalszövegeket írt a Who the f**k is Lady Domina? című előadáshoz (zene: Bella Máté). Ezt a darabot Suda Balázs rendezésében Better Than Sex címmel egy hónapig játszotta a londoni Courtyard Theatre. 2010-ben szerzőtársaival, Szente Vajkkal és Bolba Tamással első helyezést ért el a Madách Színház musicalpályázatán. Csoportterápia című darabjukat a színház 2011 nyarán mutatta be, azóta pedig bejárta szinte az egész országot: többek között műsorra tűzte a Győri Nemzeti Színház, a kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, a tatabányai Jászai Mari Színház, a veresegyházi Veres 1 Színház, a Kőszegi Várszínház, valamint az Egri Pinceszínház.
A Csoportterápiával elindult musical comedyk sorát két magyar film, a Poligamy és a Meseautó zenés színpadi feldolgozása követte, amelyben szintén dalszövegszerzőként működött közre. Az utóbbi években Szent Vajk állandó alkotótársává vált, akár dalszövegek fordításáról (Shrek – A musical, Apáca Show, 9-től 5-ig, Valami bűzlik), akár azok írásáról legyen szó (A beszélő köntös, Macskafogó, Puskás, a musical, Kőszívű – A Baradlay-legenda, A trón), ez utóbbiaknál a szerzőtriász harmadik tagja Juhász Levente, aki a zeneszerző szerepét vállalta magára. Emellett az utóbbi évek egyik nagy magyar musicalsikere, A Pendragon-legenda zenés színpadi adaptációja (zeneszerző: Kovács Adrián) is az ő érdemét dicséri. Legutóbbi munkái közé tartozik a Luxemburg grófja Lehár-operett átdolgozása, valamint A lovakat lelövik, ugye? – SHOW színpadra alkalmazása.
Jelenet a Lovakat lelövik, ugye? című előadásból (Fotó: Kállai-Tóth Anett)
Emellett írt már dalszöveget Polyák Lillának (a Valami más a 2013-ban A Dal második évadában a középdöntőig jutott), a Fool Moonnak (It Can’t Be Over) vagy éppen Dánielfy Gergőnek (Szilaj tánc).
Kiemelt kép: Galambos Attila (Fotó: Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház)
