Ma ünnepli 50. születésnapját Galambos Attila dalszövegíró, drámaíró, műfordító.

Galambos Attila 1972. április 19-én született Zalaegerszegen. Tanulmányait az ottani Ságvári Endre Gimnáziumban (jelenlegi nevén Kölcsey Ferenc Gimnázium), majd a Színház- és Filmművészeti Fõiskolán végezte. Színész szakon diplomázott 1994-ben, majd egy évet végzett rendező szakon is. 1996 és 1999 között rendezőasszisztensként Ruszt József mellett dolgozott a Budapesti Kamaraszínházban. 2002 és 2004 között részt vett a Halász Péter vezette Városi Színház előadásaiban. Jelenleg a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház irodalmi vezetője.  

Rendszeresen fordít prózai színdarabokat (Christopher Hampton: Jung a díványon, Shelagh Delaney: Egy csepp méz, Peter Quilter: Mennyei!, Agatha Christie: Tíz kicsi néger), dalszöveg (esetenként szövegkönyv-) fordítóként pedig számos musical hazai bemutatójánál segédkezett (Funny Girl, Kánkán, József és a színes szélesvásznú álomkabát, Producerek, Édeskettes hármasban, Mi jöhet még?, Hello, Dolly!, Vadregény – Into the Woods, A pápanő, Virágot Algernonnak), leghíresebb fordításai közé Az operaház fantomja és a Rómeó és Júlia musicelek tartoznak.

Cseke Péter, Szente Vajk, Galambos Attila és Károly Katalin a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház 2022/23-as évadának sajtótájékoztatóján (Fotó: ifj. Háry Péter)

Szerzőként 2006-ban a soproni Petőfi Színházban debütált a Casting című musical dalszövegeivel (zene: Kemény Gábor). Ezt követte a Covershow (zene: Varga Bálint), majd 2008 tavaszán a Martin Sherman darabjából írt Isadora (zene: Arany Tamás). A Színház- és Filmművészeti Egyetem felkérésére dalszövegeket írt a Who the f**k is Lady Domina? című előadáshoz (zene: Bella Máté). Ezt a darabot Suda Balázs rendezésében Better Than Sex címmel egy hónapig játszotta a londoni Courtyard Theatre. 2010-ben szerzőtársaival, Szente Vajkkal és Bolba Tamással első helyezést ért el a Madách Színház musicalpályázatán. Csoportterápia című darabjukat a színház 2011 nyarán mutatta be, azóta pedig bejárta szinte az egész országot: többek között műsorra tűzte a Győri Nemzeti Színház, a kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, a tatabányai Jászai Mari Színház, a veresegyházi Veres 1 Színház, a Kőszegi Várszínház, valamint az Egri Pinceszínház. A történetből tévéfilm is készült, amelyet idén februárban mutattak be az Urániában.

A Csoportterápiával elindult musical comedyk sorát két magyar film, a Poligamy és a Meseautó zenés színpadi feldolgozása követte, amelyben szintén dalszövegszerzőként működött közre. Az utóbbi években Szent Vajk állandó alkotótársává vált, akár dalszövegek fordításáról (Shrek – A musical, Apáca Show, 9-től 5-ig, Valami bűzlik), akár azok írásáról legyen szó (A beszélő köntös, Macskafogó, Puskás, a musical, Kőszívű – A Baradlay-legenda), ez utóbbiaknál a szerzőtriász harmadik tagja Juhász Levente, aki a zeneszerző szerepét vállalta magára. Emellett az utóbbi évek egyik nagy magyar musicalsikere, A Pendragon-legenda zenés színpadi adaptációja (zeneszerző: Kovács Adrián) is az ő érdemét dicséri.

Jelenet a Pendragon legenda című musicalből (fotó: Gordon Eszter)

Emellett írt már dalszöveget Polyák Lillának (a Valami más a 2013-ban A Dal második évadában középdöntőig jutott), a Fool Moonnak (It Can’t Be Over) vagy éppen Dánielfy Gergőnek (Szilaj tánc).

Kiemelt kép: Galambos Attila (fotó: puskasmusical.hu)