A francia sanzon költői érzékenységében és varázslatos hangulatában lehet része azoknak, akik augusztus 29-én a Városmajorba látogatnak. Csemer Boglárka (Boggie), Kárász Eszter és Tompos Kátya Chanson Elyseé című koncertje már két éve hódítja meg újra és újra a közönség szívét, ez pedig most sem lesz másképpen.

A sanzon műfaja a 19. század Franciaországából ered, melynek jellemzője a komoly mondanivaló és az igényes költői fogalmazás. Először kabaré előadásokban tűnt fel ez a daltípus, aminek célja a közönség könnyed szórakoztatása volt. A dalokat eredetileg zongorakísérettel adták elő, szövegeik pedig érzelmesek vagy éppen humorosok voltak, mégis egytől egyig költői igényességűek. A műfaj később Oroszországban és Magyarországon is elterjedté vált, és tovább formálódott az adott ország zenei stílusához idomulva. Az oroszoknál inkább a szenvedély és a teátralitás került előtérbe, a végtelen és túlfűtött érzelmek hálójában, míg a magyar sanzon az emblematikus színészeinkhez köthető – Törőcsik Mari, Ruttkai Éva, Darvas Iván, Kútvölgyi Erzsébet –, ugyanis nálunk az előadói készség vált a műfaj meghatározó elemévé.

Edith Piaf (Fotó: culrura.hu)

Nem beszélhetünk a francia sanzonról, úgy hogy ne tegyünk említést a műfaj királynőjéről, Édith Piafról. A sanzonénekesnő, sanzonszerző, színésznő egy cirkuszi artista lányaként született 1915-ben Párizsban, ahol apja mellett már kiskorától kezdve énekelt. Az utcai éneklés közben figyelt fel tehetségére Louis Leplée, a Gerny’s kabaré igazgatója, aki aztán elindította őt a zenei pályán. Piaf 1935-ben, húszévesen énekelt először színpadon, ’36 áprilisában azonban Leplée-t meggyilkolták, amivel többek között őt is megvádolták. A botrány következtében majdnem újra utcára került, ám az akkor nagy hírnévnek örvendő költő, Raymond Asso, magához vette a fiatal tehetséget. Három évig tanította Piafot, kiharcolta számára az első revüszínházi fellépését, valamint Marguerite Monnot-nak is bemutatta, aki aztán olyan örökzöld Piaf-slágereket szerzett, mint a Milord.

Az énekesnő 1946-ban kezdett igazán ismertté válni nemzetközi szinten, amikor Európa körüli turnéra indult valamennyi nyugati országban. 1947 novemberében lépett fel először New Yorkban, ahol bár első koncertjén nem aratott különösebb sikert, későbbi fellépései azonban már az amerikai közönséget is elvarázsolták. Az 50-es évek közepére Piaf egészsége megrendült, ő orvosai tiltása ellenére mégis újra és újra színpadra állt. Már többször előfordult, hogy éneklés közben összeesett, amikor is a stockholmi koncertjén bekövetkezett rosszulléte után a kórházban gyógyíthatatlan, áttétes rákot diagnosztizáltak nála. A sanzonlegenda végül 1963-ban, 47 évesen hunyt el.

A koncert három dívájára, Boggiera, Kárász Eszterre és Tompos Kátyára is jelentősen hatott Édith Piaf életműve. „10 éves koromban találkoztam először Piaffal. Akkor még nem értettem miről szólnak a dalai, csak az óriási felismerésre emlékszem, hogy én ebben benne vagyok; az erő, melyet a dalaiban érzek, nagyon otthonos volt és azóta is az. Sok éve kísérik az életemet. A szerelem iránti vágy, a szeretet adása és kapása az emberi lélek örök működtetője. Ő őszintén, kendőzetlenül és önazonosan vállalta fel mindenki előtt.” – nyilatkozta Eszter két éve, az első koncert előtt. A színművésznő már körülbelül egy évtizede járja az országot és külföldet az Édith Piaf emlékét idéző Padam című francia sanzonestjével, így nem is csoda, hogy a Chanson Elyseé esten is leginkább tőle hallhatunk Piaf-nótákat.

Boggie, Kárász Eszter és Tompos Kátya (Fotó: Budapesti Nyári Fesztivál)

A gyönyörű hangú énekesnők különböző módon találkoztak a francia nyelvvel és dalokkal, de mindhárman kimagasló szakértelemmel nyúlnak a sanzon műfajához. Boggie például egy évet töltött kint Párizsban bébiszitterként, amikor is igazán közel került az ottani kultúrához, Kátya pedig már a gimnáziumban, a nyelvtanára hatására benevezett a Francia Intézet sanzonversenyére, ahol a Padam Padam és a Milord című Piaf dalt adta elő.

Közös sanzonkoncertjükre a Pesti Vígadó kérte fel őket még 2018-ban, amely koncertre egy hónap alatt elfogytak a jegyek, majd a nagy sikerre való tekintettel a következő évben megismételt produkcióra szintén rekordidő alatt keltek el a helyek. „Meseszerű volt, ahogyan minden összeállt, és mindannyiunknak csillogott a szeme.” – mesélt a kezdetekről Eszter. Azóta már a MÜPA színpadát is meghódították együtt, ahol az Óbudai Danubia Zenekarral kiegészülve varázsolták el a közönséget.

Koncertjeikkel az művésznők célja megmutatni a műfaj sokszínűségét, és minél szélesebb réteghez eljuttatni azt, hiszen, ahogyan Eszter fogalmazott: „A dalok olyan érzelmeket idéznek, amiket sokan megéltük, és mindenkiben ott vannak, csak nincsenek rá szavaink vagy nem merjük kimondani. Óriási adomány az, hogy bármi történik az életben, azt bele tudjuk tenni a zenébe, ezáltal minden új értelmet kap. A zenével, a saját és új dalokkal, az ismert és kevésbé ismert sanzonokkal és az őszinte önvallomás-részletekkel reméljük, sikerül kicsit közelebb vinni a közönséget önmagához, a vágyaihoz és az álmaihoz.”

Pillanatkép a Chanson Elysee gyulai koncertjéről (Fotó: Gyulai Hírlap)

Boggie, Kárász Eszter és Tompos Kátya elbűvölő francia sanzonkoncertje, a Chanson Elyseé augusztus 29-én, szombaton 20 órától tekinthető és hallgatható meg a Városmajori Szabadtéri Színpadon. Jegyek még kaphatók a Budapesti Nyári Fesztivál honlapján.

Kiemelt kép: Boggie, Kárász Eszter és Tompos Kátya (Fotó: Google)