A GABO Kiadó idén tavasszal négy mangasorozatot is útjára indított (ezekről itt és itt írtunk, a második részekről szóló ajánlónk pedig itt olvasható), az őszi MondoCon-ra pedig meg is érkeztek a folytatások. Az egyik legnevesebb japán kiadó, a Kodansha legnépszerűbb, jelenleg is futó címei közül válogatott szériákban mindenki megtalálhatja a neki szólót: akad itt történelmi eposz, vérbő fantasy és könnyedebb hangvételű romantikus történet is.  

Jukimura Makoto: Vinland Saga 3.
ford.: Hornos Dániel, GABO Kiadó, 232 oldal

Jukimura Makoto Vinland Saga című manga-sorozata a modern japán történelmi képregény egyik kiemelkedő alkotása, amely a XI. század zord viking világába repíti az olvasót. A sorozat alapját Thorfinn, a fiatal izlandi harcos története adja, aki bosszútól fűtve csatlakozik az apját megölő Askeladd zsoldoscsapatához. A Vinland Saga egyszerre kalandregény, fejlődéstörténet és történelmi eposz, amely a személyes tragédiákon keresztül mutatja be a háború, a túlélés és az erkölcsi vívódás témáit.

A harmadik kötetben visszatérünk a „jelenbe” (a második részben lehettünk tanúi Thors halálának, amikor még Thorfinn kisgyerek volt), amikor is Askeladd zsákmány és dicsőség reményében csatlakozik a vikingek angliai hadjáratához, azonban Londonban Thorkell fogadja a hódítókat, aki átállt az angolok oldalára. Thorfinn megküzd vele, amivel kivívja Thorkell elismerését, aki egy ígérettel bocsátja útjára: még találkoznak a harcmezőn. Amikor a dán Svend király fia, Knut fogságba esik, Askeladd lehetőséget lát arra, hogy jól helyezkedjen, és veszélyes kettős játékba kezd, ami csakis mészárlással érhet véget…

A folytatás tovább mélyíti a konfliktusokat, emellett új szereplőket is megismerhetünk, köztük Thorkellt és Knut herceget – utóbbi kulcsfontosságú figura lesz a dán inváziós hadjáratban – és színre lép még a herceg kísérője, Ragnar is, a hűséges nevelő. Természetesen a régebbi szereplőkről sem feledkezik meg a szerző: közelebb kerülünk Askeladd taktikázó, kiismerhetetlen személyiségéhez is, a nyitófejezet pedig Thorfinn személyiségéhez tesz hozzá.

Jukimura a korabeli viking világot továbbra is rendkívüli alapossággal és respektussal jeleníti meg. A társadalmi hierarchia, a hadviselés módszerei, a hiedelmek és a politikai játszmák mind történelmi kutatásra épülnek, mégis sodró, drámai keretben jelennek meg. A szerző nem romantizálja a korszakot: a brutalitás, a bizonytalanság és a túlélésért folytatott állandó küzdelem mind megjelennek, ugyanakkor a karakterek vívódásai emberi mélységet adnak a történelmi rétegnek.

A képi világ továbbra is lenyűgöző: Jukimura részletgazdag rajzai erőteljes kontrasztokra és dinamikus akciójelenetekre épülnek. A csatajelenetek lendületesek, mégis tisztán követhetők, a szereplők arckifejezései pedig finom érzelmi árnyalatokat közvetítenek. A tájképek – havas mezők, zord tengerpartok, füstbe burkolódzó táborok – is mind hozzátesznek ahhoz a realista, mégis epikus hangulathoz, amely a Vinland Saga egyik legnagyobb erőssége.

Ez a kötet tehát nemcsak folytatja, hanem mélyíti is a saga drámai ívét, és remek belépő lehet azoknak, akik szeretik a történelmi hátterű, lélekben is gazdag történeteket.

Sirahama Kamome: Boszorkánysüveg-műhely 3.
ford.: Dobószéli Eszter, GABO Kiadó, 192 oldal

A Boszorkánysüveg-műhely varázslatos világában a mágia nem az ember veleszületett adottsága, sokkal inkább tanulás és kreativitás kérdése. A sorozat főszereplője, Coco is egy egyszerű lány, aki egy véletlen folytán fedezi fel a varázslás titkát, és akaratán kívül kővé változtatja az édesanyját. Egy boszorkánymester, Quifrey veszi pártfogásába, Coco pedig három másik tanítvánnyal együtt lassan megismeri a varázstudomány szépségeit és veszélyeit.

A harmadik kötet középpontjában ezúttal Quifrey áll, aki nyomozni kezd az előző rész végén történt ügyben, amikor is a folyó homoksávvá változott. Mindez azután történik, hogy sikerült megoldani a konfliktust a Bűbájőrzőkkel, akik szerették volna megbüntetni a tanoncokat és kitörölni az emberek emlékezetét. A Cocónál talált rejtélyes üvegcse szintén felkelti a mester figyelmét, így visszatér Kalnba, hogy Nolnoa úrtól segítséget kérjen. Hamarosan kiderül, hogy a titokzatos varázstárgy a karimás kalaposoktól ered, és ezzel együtt fény derül Quifrey személyes motivációi és titkai egy részére is.

Eközben a történet fókusza egy másik finom és érzékenyen ábrázolt szálra is átterelődik: Nolnoa úr unokájára, Tartára. Ő az a fiú, aki ezüstlátással született – vagyis az egész világot ezüstszínben látja –, így alkalmatlan arra, hogy boszorkánnyá váljon. Küzdelme és kreatív alkalmazkodása a mágia szabályaihoz rendkívül emberi, és új perspektívát nyit a történetben: hogyan működik a varázslat egy olyan világban, ahol fogyatékosság, hátrány és korlátozottság is létezik? Sirahama Kamome ezzel olyan kérdéseket is felvet, minthogy a mágia vajon képes-e minden problémát megoldani, vagy néha épp a túl sok beavatkozás okozza a legnagyobb károkat? Természetesen a mágia világára is jellemző a megosztottság, így két ellentétes nézeteket valló táborra szakad a boszorkánynemzetség.

Habár ebben a kötetben sokkal kevesebb szó esik Cocóról, azért a szerző róla sem feledkezik meg: a lányt folyamatosan rémálmok gyötrik, érződik, hogy a sötét erők egyre nagyobb kísértést mérnek rá, miközben hajtja a vágy is, hogy minél hamarabb megtanuljon varázsolni, hogy újra életre keltse édesanyját. Vele együtt merülhetünk el újból a mangaka által teremtett varázsvilágban, ezúttal többek között arra is fény derül, hogy milyen próbákat kell kiállnia egy tanoncnak, hogy boszorkánnyá válhasson.

A kötet vizuális világa továbbra is lélegzetelállító: a részletgazdag tusrajzok, a finoman kidolgozott ruhák, épületek és varázsjelek mind azt a benyomást keltik, mintha egy művészi, illusztrált mesekönyv lapjai elevenednének meg. Így a harmadik kötet is egyszerre mélyíti a történet érzelmi rétegeit és építi tovább a világ mitológiáját, amely egyre elmélyültebbé, érzelmesebbé és titokzatosabbá válik.

Morino Mizu: Könnyhold birodalom 3.
ford.: Ágostai Katalin, GABO Kiadó, 208 oldal

A Mocsicuki Nozomu light novelje alapján készült mangasorozat harmadik kötetében tovább folytatódnak Könnyhold Mia Luna komikus, ám érzelmekkel teli kalandjai. Az elkényeztetett, de a halálból visszaérve a változtatásra új lehetőséget kapott hercegnő és a többi birodalmi örökös túl van a Szent Noel Akadémia beiratkozási bálján, amely Anne-nak, Mia szolgálójának köszönhetően nem vett végzetes fordulatot.

Lafina, Belluga hercegének legidősebb lánya – aki a diáktanács elnökeként az egyik legnagyobb hatalommal bír az iskola falain belül – teljesen félreérti a helyzetet, amibe került, így saját maga kezd el elméleteket gyártani Mia viselkedésére. Ez persze éppen kapóra jön a Könnyhold Birodalom hercegnőjének, hiszen így barátságot tud kötni a lánnyal, ezzel is elkerülheti, hogy a jövőben lefejezzék. A folytatásban az iskolai életből kapunk ízelítőt: Mia elhatározza, hogy megtanul lovagolni – természetesen ezt is önös érdekből teszi, hogy ha menekülnie kell, ne ezen múljon az élete.

A kötetben három új szereplővel is megismerkedünk: a Lovas Királyságból származó Lin Malonggal, a meglehetősen magának való könyvmoly Chloé Forkroaddal, egy kereskedő lányával, valamint Rania Tafriffal, Perudian agrárország harmadik hercegnőjével. Ők mindannyian meglehetősen különc figurának számítanak, akiknek nehezen megy a beilleszkedés, Mia pedig éppen ezt használva ki kezd el közeledni hozzájuk. A kötet minden fejezete gyakorlatilag arra épül, hogy rajtuk keresztül megtudhatjuk, hogyan viszonyulnak ahhoz a Miához, akit eddig csak hírből ismertek, ám a szokatlan kedvesség hatására felülírják addigi véleményüket. Ezzel párhuzamosan pedig Mia hercegnő is változáson esik keresztül, és a hátsó szándékait egy egészen más érzés kezdi átvenni – miközben egykori jövője folyamatosan kísérti őt álmaiban.

A kötet végén ismét kapunk egy ráadás mangafejezetet és egyet az eredeti light novelből. Ennek főszereplője Mia újdonsült barátnője, Rania hercegnő, akiről azt is tudni kell, hogy az eredeti, neten olvasható sorozatban nem szerepelt, csupán a nyomtatott kötet extra fejezetébe lett beleírva. Ezek az extra fejezetek a karaktereknek adnak plusz mélységet – olyat, amit a manga a formátumából fakadóan nem tud teljes egészében megtenni, és a történethez is sokat adnak, így a rajongóknak mindenképpen nagy élményt nyújtanak.

Morisita szuu: A szerelem jelei 3.
ford.: Hornos Dániel, GABO Kiadó, 160 oldal

Morisita szuu A szerelem jelei mangasorozatának középpontjában egy hallássérült egyetemista lány, Juki áll, aki egy véletlen folytán találkozik a felsőéves, világjáró Icuomival. A fiú teljes természetességgel viseltet a lány siketsége iránt – ez pedig Jukiban is új, számára addig ismeretlen érzéseket indít útjára. Az első két kötet a kezdeti bizonytalanságokra, a kommunikáció nehézségeire, valamint a két főszereplő lassú, fokozatos megismerésére koncentrált, ám a harmadik kötetben végre hivatalossá válik Juki és Icuomi kapcsolata. Miután a fiú megvallja az érzéseit, Jukival szinte madarat lehet fogatni, ám a boldogságát szinte azonnal beárnyékolja a félelem: Icuomi ugyanis egy hónapra ismét külföldre utazik, a fizikai távolság pedig új kihívásokat jelent mindkettőjük számára. A mostani kötet feszültségét a kapcsolatai státusszal és a távolsággal összefűződő érzések adják, miközben főhőseink is próbálják megérteni, mit is jelent a gyakorlatban, hogy ők mostantól egy pár.

A kötetben Juki fejlődése különösen hangsúlyossá válik: a korábban visszahúzódó, bizonytalan lány egyre inkább magabiztosabbá válik, ezzel párhuzamosan pedig igyekszik minél jobban kifejezni az érzéseit. Az Icuomi iránti érzelmei is egyre tudatosabbá válnak, és azt is meg kell tapasztalnia, hogy a szeretet nem csupán a fizikai jelenlétről szól, hanem a kölcsönös megértésről, türelemről és támogatásról is. A korábban kissé távolságtartó Icuomi is elkezd aktívan alkalmazkodni Juki világához. Igyekszik elsajátítani a jelnyelvet, hogy minél gördülékenyebben kommunikálhasson a lánnyal, valamint azt is meg kell tanulnia, hogyan lehet érzelmileg is jelen egy kapcsolatban. A kötet egyik legerősebb pontja éppen ez a kölcsönös fejlődés: mindkét szereplő a másikhoz való alkalmazkodás és a kapcsolatuk mélyítése révén válik sokkal érettebbé érzelmileg.

A történet akár le is zárulhatna itt és most, hiszen Juki vágya teljesült, azonban a mangaka igyekszik bemutatni, hogy a „boldogan éltek” csak egy mesebeli frázis, hiszen egy (friss) párkapcsolattal együtt jár a kétely is – főleg, ha annak beteljesülést kommunikációs nehézségek és fizikai távollét is fűszerezi. A sorozat nagyon szép, már-már lírai módon mutatja be ezeket az akadályokat, miközben továbbra is sokat tanulhatunk a hallássérültek mindennapjairól, életéről.