Október 26-án debütál Földes Eszter és Almási Sándor szereplésével, Vörös Róbert rendezésében a Portugál levelek a Mozsár Műhely színpadán.

A világirodalom számtalan titkos zárványt mondhat magáénak: álnéven író, az ismeretlenség homályába burkolózó szerzőket, női szerepeket magukra öltő férfi írók egész sorát „jegyzi”. Megannyi álszerző kitalált életrajz mögé bújva írta remekműveit. Mariana Alcoforado portugál apáca életrajza máig vitatott eredetű, világirodalmi sikere azonban vitathatatlan. Alcoforado 1640-ben született Bejában, és már fiatalon a klarissza apácarendbe vonult. Huszonöt évesen találkozott az ifjú francia tiszttel, a későbbi Chamilly márkival. A férfi 1665 és 1667 között sok időt töltött Beja környékén és Mariana bátyján keresztül került kapcsolatba a családdal. Szerelmi viszonyuk nagy botrányt kavart annak idején: a férfi a következmények elől visszamenekült Franciaországba, Mariana pedig hónapokon át hosszú levelekkel ostromolta őt. Fájdalmasan szép és mélyen megindító leveleinek gyűjteményét először 1669-ben adta ki egy francia kiadó. Magyarul – közel 300 évvel később – 1959-ben jelent meg a kötet Szabó Magda fordításában.

Graig Del: Engraving of Mariana Alcoforado, 1808 (részlet) (Forrás: Wikipedia)

A fiatal nő öt levélben írta meg fájdalmát, sértettségét, az elhagyatottság megaláztatásait, a dühöt, a vágyódást, a tagadást és az elengedést. A levelek eredetével kapcsolatban rendszeresen kételyek merülnek fel, Rousseau-tól korunk irodalomtudósaiig többen állítják, hogy azokat egy irodalomban jártas férfi írta, ezen kétségek ellenére világirodalmi sikere vitathatatlan, amit nem csak a szöveg ragyogó költészetének köszönhet, de annak a szavak mögül felsejlő magasztos gondolatnak is, hogy a befalazott valóság fölött a teremtő képzelet minden körülmények között győzedelmeskedik – nemcsak a szerelem örökkévalóságát, hanem a művészet korok és társadalmak fölötti erejét, győzelmét is hivatott hirdetni.

A Mozsár Műhely színpadán a világirodalom egyik legszebb szerelmes vallomása Földes Eszter és Almási Sándor tolmácsolásában elevenedik meg. Mariana Alcoforado regénye és Szabó Magda fordítása alapján az előadás szövegkönyvét Vörös Róbert, a rendező írta.

Kiemelt kép: Földes Eszter (Fotós: Bolega Niki)