Feloldva – Új skandináv krimi Dánia legnépszerűbb íróitól

Újabb skandináv krimivel örvendeztette meg áprilisban az Alexanda Kiadó a műfaj szerelmeseit. Sara Blædel és Mads Peder Nordbo sorozatának első részében a dániai Tommerup apró városába látogathatunk el, ahol napról napra tűnnek el az emberek.

Az első áldozat Charlotte, a fiatal vallástanár, akinek eltűnését férje, Claus jelenti be a rendőrségen, ám ott nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget a nő hirtelen kámforrá válásának, mondván, annak tucatnyi más, prózai oka is lehet. 24 óra múlva azonban még mindig nincs semmi hír Charlotte-ról, ráadásul egy fiatal autószerelő srácnak, Kaspernek is nyoma vész. Harmadnap egy idős úr, Verner az, aki nem tér haza a mindennapos kutyasétáltatásból, és a sor csak folytatódik. A rendőrség értetlenül áll a rejtélyes emberrablások előtt, hiszen az áldozatokat látszólag semmi nem köti össze. Az egyetlen nyom, amin elindulhatnak, azok a Koránból vett szúrák, amelyekből egyet-egyet találnak az eltűnések helyszínein. Liam Stark főfelügyelő-helyettes és Dea Torp nyomozó próbálják minél hamarabb megfejteni a kapcsolatot, ebben pedig mindennél jobban szeretne a segítségükre lenni a fiatal, pályakezdő és nagyon ambiciózus Nasszrin, aki igyekszik minél inkább beleásni magát a nyomozati munkába.

Az írópáros közül – bár mindketten Dánia legnépszerűbb krimiszerzői – eddig csak Sara Blædelt ismerhettük, akinek eddig két könyve jelent meg magyarul: a Bízz bennem és a Sziklasír (a Louise Rick  sorozat 2. és 10. kötete). Blædelt eddig öt alkalommal választották Dánia legnépszerűbb szerzőjének, emellett elnyerte a legrangosabb dán irodalmi díjat, az Arany Babért is. Könyvei eddig 34 nyelven jelentek meg, és négymillió példányban keltek el világszerte. Mads Peder Nordbo mielőtt irodalmi pályára lépett, dolgozott szövegíróként, szerkesztőként és kommunikációs szakértőként. Ma már Dánia egyik legnépszerűbb bűnügyi írója, akinek műveiből tévésorozat is készült. Közösen írt sorozatuknak, amelynek középpontjában Liam Stark és Dea Torp nyomozásai állnak, eddig két kötete jelent meg.

Ma már talán nehezen lehet újat mutatni a skandináv krimiirodalom terén, hiszen magyarul is több közel 250 kötet jelent már meg. A Blædel-Nordbo páros nem is szeretné teljesen megreformálni a műfajt, bizonyos elemeiben azonban mégis tud újdonsággal szolgálni a regényük. A muszlim vallás behozatala egyáltalán nem újkeletű (gondoljunk csak a szintén dán Jussi Adler-Olsen A Q-ügyosztály eseteire, ahol az egyik nyomozó arab származású), de ennyire erősen talán egyik kötet sem foglalkozott még a vallásokkal. A többes szám nem véletlen, hiszen a Korán mellett a Biblia is fontos szerepet kap a történetben, ahogyan a két vallás összehasonlítása és megreformálása is. Az egyik szereplő, Peter példának okáért éppen e téma kapcsán készül tanulmányt írni, amit viszont nem mindenki néz jó szemmel. Élettársa, Beate a közösség lelkésze, akit sokan csak „hippinek” emlegetnek a háta mögött, mert jóval megengedőbb és elnézőbb bizonyos keresztényi eszméket illetően – ő maga sem él házasságban Peterrel, miközben a gyermekét várja. Az ő összeütközése a városka előző lelkészével, Johannes-szel pedig legalább annyira élvezetes, mint maga a krimiszál.

Liam Stark sem a megszokott skandináv figura – ironikusan azt is mondhatnánk, hogy egy teljesen átlagos főhős, akinek nincsenek démonjai, szenvedélybetegségei, egész egyszerűen szakmájának az egyik legjobbja. Ettől egyáltalán nem válik unalmas figurává, sőt, meglehetősen üdítő végre egy „normális” nyomozóról olvasni. Dea Torp múltja már annál érdekesebb, ugyanis az ötvenes éveiben járó nő egykor bűnügyi nyomozó volt, mostanra azonban lefokozták egyszerű nyomozóvá. A miértre csak részben kapjuk meg a választ, feltehetőleg a további részekben fog lehullni a lepel az ő múltjáról. A legszerethetőbb karakterré kétségkívül Nasszrin válik, akinek elhivatottságánál csak lelkesedése és tenni akarása a nagyobb. A fiatal lány mindennél jobban szeretne igazi nyomozóvá válni, terepen dolgozni, de általában apró-cseprő ügyekkel, adatok rögzítésével bízzák meg. Habár szeretne kitörni abból a skatulyából, hogy ő a „muszlim rendőr”, a Korán felbukkanásával az eltűnéseknél mégis lehetősége nyílik bizonyítani.

Maga a krimiszál a kötet legelejétől izgalmas, a történet pedig roppant összetett. Tommerup egy kisváros, amelynek lakói jól ismerik egymást, de az áldozatok közötti valódi kapcsolat még így is meglepő. Hasonlóan Székely Csaba 10 című drámájához, itt is mindegyik eltűntnek megvan a saját személyes sztorija – ám ahogy haladunk előre a cselekményben, úgy kezd egyre világosabbá válni, hogy a múltban nekik vagy felmenőiknek valamilyen szempontból közük volt egymáshoz. A regény második fele már nagyfokú koncentrációt igényel az olvasótól, hogy minden szálat és kapcsolódási pontot észben tudjon tartani és át tudja látni a helyzetet – de a „befektetett munka” végül meghozza a gyümölcsét. A befejezés ugyanakkor mégsem az elkövető leleplezése miatt lesz erős, hanem annak köszönhetően, ami utána következik – ezt a lépést nem sok szerző merte még meglépni egy sorozatnál, és ez a fordulat is csak a Feloldva malmára hajtja a vizet.

Izgalmas és élvezetes volt a nyitás, remélhetőleg hamarosan olvashatjuk a soron következő részt is. Amiért pedig külön hálás vagyok a szerzőknek, az az, hogy rámutattak arra az ellentmondásra, amely eddig csak keveseknek tűnt fel: miszerint a rendőrség nem hajlandó figyelembe venni az eltűnéseket, amíg legalább 24 (más országokban 72) óra nem telik el, miközben minden esetben azt hangsúlyozzák, hogy bármely bűncselekmény elkövetésénél az első 24 óra biztosítja a legforróbb nyomokat.

Sara Blædel – Mads Peder Nordbo: Feloldva (Opløst), ford.: Haris Ildikó, Alexandra Kiadó, 376 oldal
Kiemelt kép: Sara Blædel – Mads Peder Nordbo: Feloldva (Szerzőportré: Les Kaner/Polaris)