A múlt héten kezdetét vette a Budapest Bábszínház idei évadának legutolsó próbafolyamat: a felnőtteknek szóló, magyar népmeséken alapuló Kár, hogy anyádat nem hoztuk el… című vásári bábrevü május 10-től látható az Ország Lili Stúdióban, Gardenö Klaudia rendezésében.
A magyar népmesekincs legfontosabb meseszüzséit, legjellemzőbb fordulatait, már óvodáskorban megismeri minden kisgyerek. A formulameséktől és tréfás történetektől fokozatosan jutunk el a tündérmesék és novellamesék összetettebb világáig, ám sajnálatos módon a népmesekincs később kikopik a közoktatásból: középiskolásként, pláne felnőttként nem olvasunk már népmeséket. A napjainkban egyre népszerűbbé váló mesetudomány ugyanakkor már régóta tudja, hogy a népmese sohasem volt kizárólag gyerekműfaj: a mesemondó történetei a közösség minden tagjához szóltak. Szóltak mesék a házasság kihívásairól épp úgy, mint az öregedéstől vagy a haláltól való félelemről, és ezen mesék többsége bizony sohasem volt gyerekfülnek való. A pajzán mesék féktelen humorral, csavaros történetszövéssel beszélnek férfi és nő örök harcáról, a házasság és párkapcsolat örömeiről és nehézségeiről. E mesék a szórakoztatás mellett ugyanakkor mindig hordoznak valami mély népi bölcsességet is: megmutatják, hogy problémáinkkal nem vagyunk egyedül, tulajdonképpen segítenek élni.
A készülő előadás célja visszavezetni a felnőtteknek szóló népmesét a szélesebb köztudatba. Az esetenként pajzán, máskor bölcs vagy épp borzongató történetek olyan ősi lélektani tudást és tapasztalatot közvetítenek, amelyre talán soha nem volt még nagyobb szükségünk. A fiatal bábrendező, Gardenö Klaudia (A katona története, Kislányom, mondd, hogy nem igaz!, Nézzünk bizakodva a jövőbe – Remény Show) klasszikus vásári bábtechnikákon keresztül eleveníti meg a ma is érvényes, autentikus történeteket, egy harsány és szórakoztató, olykor megrendítő vagy gondolkodásra késztető zenés bábrevü keretében. Az epizodikus szerkezet lehetővé teszi, hogy több hangulat, több bábtechnika és több mesetípus is megjelenjen az előadásban, amelyeknek közös tulajdonsága, hogy kifejezetten a felnőttekhez szólnak.
Bartha Bendegűz a Kár, hogy anyádat nem hoztuk el… olvasópróbáján (Fotó: Piti Marcell)
A Hársing Hilda által írt előadásban Bartha Bendegúz, Krucsó Rita, L. Nagy Attila, Podlovics Laura, Spiegl Anna és Tatai Zsolt lesz látható. A produkció zenei világát a magyar népzene határozza meg (zenei szerkesztő: Deák-Volom Dávid), a színészeket pedig egy élő népi zenekar kíséri majd, melynek tagjai Horváth Balázs (hegedű, brácsa, nagybőgő), Deák-Volom Dávid (tárogató, klarinét, szaxofon, harmonika) és Curteanu Ion (cimbalom). A Juhos-Kiss Csenge és Fülöpp Réka által megálmodott képi világ szintén autentikus népi motívumokból és elfelejtett népszokásokból inspirálódik. Az előadás koreográfusa Widder Kristóf, dramaturgja Gimesi Dóra, fénytervező Szondi György.
Kiemelt kép: Pillanatkép a Kár, hogy anyádat nem hoztuk el… olvasópróbájáról, középen Gardenö Klaudia (Fotó: Piti Marcell)
