A Szépművészeti Múzeum őszi kiállítása II. Amenhotep ókori egyiptomi uralkodó korát és sírjának szenzációs felfedezését mutatja be. A tárlat megálmodói igazán szemléletes módon vezetik be az érdeklődöket a  régészeti feltárás részleteibe, hiszen a fáraó a Királyok völgyében megtalált sírkamrájának méretarányos rekonstrukcióját is meglátogathatjuk. A sírkamra falait borító színpompás jelenetek a napisten és a túlvilágon újjászülető elhunyt uralkodó utazását elevenítik meg. Az autentikus élményt még inkáb elősegíti, hogy a a látogató az eredeti ásatási dokumentációkat is megtekintheti.

De ki is az a II. Amenhotep? Amenhotep a Kr. e. 15. század utolsó évtizedeiben, nagyjából 3400 évvel ezelőtt uralkodott. Apjának, a legendás III. Thotmesz fáraónak a kor mércéjével mérve hihetetlen hatalom összpontosult a kezében: sikeres hódításai nyomán Egyiptom politikai befolyása és kereskedelmi fennhatósága Núbiától az Eufráteszig terjedt. II. Amenhotep jól kormányozta az apjától örökölt hatalmas birodalmat, stabil és hosszú távon békés időszakot teremtett Egyiptomban. Uralkodásának idején a legtöbb fontos hivatali és udvari pozíciót a király személyéhez közel álló emberek birtokolták. Az uralkodó híres volt jó fizikai kondíciójáról: íjászatban, evezésben, futásban és lovaglásban kiemelkedő eredményeket ért el. Sportteljesítményeiről és a lovak iránti szeretetéről több korabeli szöveg megemlékezik.

Amenhotepet Thébában, a Nílus nyugati partján fekvő, Királyok völgye egyik sziklába vájt sírban temették el. A sírt Victor Loret francia egyiptológus találta meg és tárta fel 1898-ban. A felfedezés története jól rekonstruálható a Loret által készített ásatási naplókból, fotókból és rajzokból, amelyeket a Milánói Egyetem Egyiptológiai Tanszékének tudományos archívumában őriznek. A sír megtalálása önmagában is szenzációt jelentett, mivel – a többi thébai királysírtól eltérő módon – az uralkodó mumifikált testére a sírkamrában, a neki készített szarkofágban bukkantak rá. Megtalálták ezen kívül az eredeti királyi sírmelléklet (például istenszobrok, feliratos edények, amulettek) több darabját is.

Még ennél is nagyobb meglepetés volt, amikor a sírkamrához csatlakozó egyik mellékkamrában további kilenc újbirodalmi fáraó – II. Amenhotep elődei és utódai – koporsókba helyezett múmiáira bukkantak. Ezzel bebizonyosodott, hogy II. Amenhotep sírját a Kr. e. 1. évezred elején királyi rejteksírként használták, hogy a haláluk után istenként tisztelt uralkodók testét megvédjék a sírrablóktól.

A tárlat első változatát 2017-ben mutatták be a milánói MUDEC-ben, a Milánói Egyetem Egyiptológiai Tanszékének szakmai irányítása alatt. A budapesti kiállítás a milánóihoz hasonló koncepció mentén, de teljesen új műtárgyrepertoárral készült el. A kincsek a londoni British Museumból, a bécsi Kunsthistorisches Museumból, a brüsszeli Musées royaux d’Art et d’Histoire-ből, a firenzei Museo Egizióból, a hannoveri Museum August Kestnerből és a koppenhágai Ny Carslberg Glyptotekből érkeztek a Szépművészeti Múzeumba.

A kiállításhoz magyar-angol nyelvű katalógus készült, amelyben a nemzetközi egyiptológia jelentős kutatói mutatják be II. Amenhotep korát, valamint a királysír felfedezésének történetét.

A kiállítás kurátorai: Patrizia Piacentini, a Milánói Egyetem Egyiptológiai Tanszékének vezetője és professzora, Christian Orsenigo, a Museo Civico di Crema e del Cremasco Egyiptomi részlegének kurátora és Liptay Éva, a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményének vezetője.

Kiemelt kép: A fáraó sírjának felfedezése – II. Amenhotep és kora kiállítás (Fotó: Hartyányi Norbert Forrás: Kultúra.hu )