Nagyon sokáig keresgéltem azt az egyetlen jelzőt, ami összefoglalhatja, hogy milyen év áll mögöttünk, de valljuk be, 2020 annyira összetett volt, hogy erre nemhogy egy, de igazából még egy tucat szó se lenne elegendő. Egyszerre volt jelen a féltés, az aggodalom, a félelem, amik mellé szerencsére olyan fogalmak is társultak, mint a türelem, az összefogás, a hit, és – egy szilveszteri cikkből nyilván nem hiányozhatnak az érzelmek sem – a mindent felülíró szeretet.

Mi, a VízióMédia csapata nagyon szerencsések vagyunk, mert annak ellenére, hogy márciustól nekünk is be kellett húznunk a kéziféket, az első pandémia és a mostani alatt is volt módunk arra, hogy egymásból és a közös értékrendszerünkön alapuló munkánkból merítsünk. Nem tudom elég fórumon elmondani, hogy mennyire büszke vagyok arra az erőre, ami a mi „társulatunkat” összetartja: hálás vagyok az alázatos, kitartó munkátokért, a megszámlálhatatlan sok kreatív ötletért, melyek néha csak arra szolgáltak, hogy felnevessünk egy-egy szorongással teli estén, a közösen megélt sikerekért, minden mérföldkőért, amit mégis érintettünk az összes nehézség ellenére, együtt. Arra nincs garancia, hogy 2021-ben jobb körülmények várnak ránk, de abban biztos vagyok, hogy az elmúlt 365 napból annyit tanultunk, hogy nincs okunk arra, hogy ne bizakodva várjuk az új évet!

Amely során egyetlen fő feladata lesz a szerkesztőség tagjainak: az, hogy Téged szolgáljunk, kedves Olvasó! Hiszen nekünk Te vagy a legfontosabb! Minden megbeszélés, minden e-mail váltás, messenger üzenet arról szól, hogy Te hogyan kaphatsz minél átfogóbb képet a kultúráról. Az elmúlt három évben fontos célunk volt, hogy a fővárosi teátrumok mellett hírt adjunk a vidéki színházakról is, ez a törekvésünk megmarad 2021-ben is, dolgozunk számos újabb partnerség kialakításán, sőt… nem titkolt cél, hogy jövőre megmutassuk a határon túli magyar társulatok munkáját is, hogy ne csak néhány fesztivál keretében találkozhassatok az ottani alkotókkal.

Egy dologról nem lesz szó továbbra sem a VízióMédia felületein, politikáról. Sokan megkérdezik tőlem, hogy hogy lehet, hogy mi sosem foglaltunk állást TAO, Eszenyi, SZFE ügyben – és még sorolhatnám a szakmát folyamatosan forrongásban tartó témákat. Ennek egészen egyszerű oka van, mi tizenkilencen nem hiszünk abban, hogy a kultúrának oldalai lennének. Abban viszont igen, hogy a kultúrának egyetlen dolga van, hogy értéket közvetítsen, és ezt nekünk kell és tudjuk is hitelesen képviselni.

Tehát kedves Olvasó, csak azt tudom ígérni neked a „társulat” nevében, hogy mi továbbra is mindenhol ott leszünk, minden színház és minden alkotóközösség munkájáról beszámolunk írásos vagy audiovizuális formában, ahogy eddig is tettük. És az is biztos, hogy sok újdonságra számíthatsz tőlünk, mert mindannyian kreatív energiákkal telítődve várjuk, hogy bekapcsolódhassunk a magyar kulturális élet koronavírus-járvány utáni újjászületésébe!

Tarts velünk 2021-ben is, hiszen velünk minden érted történik!

 

Malik Andrea

alapító-főszerkesztő