A születésnapi cikkek megírása előtt úgy vizionalizálom magam, mint Micimackó, a „Gondolj, gondolj, gondolj” című jelenetben. Nem is igazán azt nehéz megtalálni, hogy mit írjon az ember, mert a Deszkavízió mindannyiunknak egy „szerelemprojekt”, erősen kötődünk a kulturális területhez, büszkén vállaljuk a munkáinkat, ráadásul szeretünk együtt, egy csapatban dolgozni és ez kicsit kiutat is jelent a mindennapi mókuskerékből. Számomra inkább az nehéz, hogy ezt röviden és érthetően tudjam összefoglalni.

Gondolom az emberek többsége, akár Te is kedves olvasó, már láttál életedben táncelőadást, legyen az egy klasszikus balett, társastánc, vagy a rokonság kis, akár nagyobb hölgytagjának fellépése, és bizonyára volt olyan, ami után be kellett látni, hogy nem minden arany ami fénylik, vagy jelen esetben mozog. Nos, az ilyen élmények után kell visszaülni a lóra, ahogy mondani szokás.

Kezdő tánc-fogyasztóként el kell fogadni azt, mint minden művészeti ágnál, hogy nem mindig kompakt egészet akarnak az alkotók átadni, nem mindig van eleje és vége, mindezt, sok esetben, meglehetősen szokatlan módon. Ezek a kritériumok természetesen nem garantálják, hogy ettől jó is lesz egy darab, azonban ha merünk egy kicsit elvonatkoztatni, nem struktúrában gondolkodni, csak érezni, akkor hatalmas meglepetések tudnak minket érni. És lássuk be, egy alkotás akkor nyer igazán értelmet, ha a nézőben megmozgat valamit nem csak fejben, de lélekben is.

Talán éppen ezért, a színpadon látott mozgásforma sokszor az újdonság erejével tud hatni számomra és igazi élményt tud nyújtani, mert az érzelmek nem feltétlenül a koreográfiából fakadnak, hanem a puszta ámulatból is. Hogy képes a táncos így koordinálni a testét, hogy képes apró gesztusok által, egyszerű mozdulatokkal érzelmek tárházát közvetíteni? Amikor azt hinné az ember, hogy kimerítettek minden lehetőséget, hiszen egy kar vagy egy láb sem tud már több irányba tekeredni, vagy éppen feszesebb lenni, akkor mindig jön egy újabb ötlet, egy újszerű megvalósítás. Legyen szó néptáncról, kortárs vagy klasszikus balettról, gyermek vagy felnőtt darabról, ez is egy olyan művészeti ág, ahol mindig ajánlatos az aktuálisan futó darabokra beülni. Nekünk pedig érdemes róla hírt adni.

Kiemelt kép: Plitz Dóra (Fotó: Kovács Milán)