December 16-án mutatják be a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán Tennessee Williams egyik legismertebb drámáját. Az Üvegfigurákat a norvég Eirik Stubø állítja színpadra.
„Ha az ember szemügyre vesz egy finomra sodort üvegtárgyat, két dolog jut eszébe: milyen gyönyörű és milyen könnyen összetörhet” – írta az előadáshoz fűzött jegyzetében a szerző. Ilyen törékeny holmi minden ember a zajos nagyvilágban. A történet egyik főszereplője, egyben elbeszélője Tom Wingfield, aki a harmincas évek gazdasági válságába sodródó Amerikában apa nélkül nehezen boldoguló családja történetét idézi fel. Az anya, Amanda, ifjúságának emlékeivel próbálja szépíteni kilátástalan helyzetüket, és igyekszik a biztonság révébe kalauzolni gyermekeit. Tom költői babérokról álmodik, a húga, Laura lelki betegsége miatt kiszolgáltatott, képtelen a való világban boldogulni. Reménybeli vőlegénye, a reálisan tervező Joe megjelenése minden ábrándot szembesít a kegyetlen valósággal…
Pillanatkép az Üvegfigurák olvasópróbájáról (Fotó: Eöri Szabó Zsolt)
Az Üvegfigurák ősbemutatójára 1944-ben került sor, Chicagóban, ez lett Tennessee Williams első nagy színházi sikere. A darab hamarosan a New York-i Broadway-n is befutott, több mint félezerszer játszották, és megkapta a New York-i drámakritikusok díját is. A 80-as években filmet forgattak belőle Paul Newman rendezésében, Joanne Woodward és John Malkovich főszereplésével. „Semmi olyasmiről nem tudok írni, ami ne rám vonatkozna, amiben ne volnék érzelmileg érintve. Arra a fajta anyagra szorítkozom, amely személyes” – fogalmazott Williams, akinek darabjai bevallottan önéletrajzi ihletésűek. Ilyen az Üvegfigurák is, amelyben Laura alakját saját testvéréről mintázta, akit az akkoriban „divatos” agyműtéttel, a lobotómia nevű eljárással próbáltak kezelni – sikertelenül.
Tennessee Williams (1911–1983) a 20. század egyik legfontosabb amerikai drámaírója. Gyermekkorában egy súlyos betegség miatti kényszerű elszigeteltségben sokat olvasott, ekkor kezdett történeteket is írni, 16 éves korában jelent meg első írása egy helyi lapban. Az érzékeny ifjú személyiségét meghatározta a goromba apa, az őt mindentől óvó anya és a szkizofréniával kezelt, tragikus sorsú nővéréhez való ragaszkodása – mintha csak az Üvegfigurák alakjairól volna szó. Legnagyobb sikerű darabját, A vágy villamosát 1947-ben mutatták be, és már 1951-ben filmre vitték Vivien Leigh és Marlon Brando főszereplésével. Ma is népszerű darabjai még a Macska a forró bádogtetőn és Az ifjúság édes madara… Összesen húsz drámát és számtalan egyfelvonásost, valamint regényt, verset, novellát, esszét írt.
Pillanatkép az Üvegfigurák olvasópróbájáról (Fotó: Eöri Szabó Zsolt)
Az Üvegfigurákat most először tűzi műsorára a Nemzeti Színház, de Williams művei közül jónéhánnyal már találkozhattak a nézők: Az ifjúság édes madarát 1965-ben Sinkovits Imrével és Mezei Máriával, 1999-ben pedig Béres Ilonával és Kaszás Attilával mutatták be, az 1985-ös A Macska a forró bádogtetőn előadásban Esztergályos Cecília, Trokán Péter, Tábori Nóra és Kállai Ferenc játszották a főszerepeket. A 2009-es Orfeusz alászállban többek között Udvaros Dorottya és Szabó Kimmel Tamás alakították Tennessee Williams nehéz embereit. A mostani előadásban Söptei Andreával (Amanda), Ács Eszterrel (Laura), Berettyán Sándorral (Tom) és Herczegh Péterrel (Jim) találkozhatnak a nézők. A darab rendezője a norvég Eirik Stubø, aki többek között egy másik nagy amerikai drámaíró, Eugene O’Neill Amerikai Elektrájával aratta első sikerét Nemzeti Színházban, a MITEM-en, 2019-ben pedig a Nemzeti társulatával rendezte meg Euripidész Médeiáját.
Kiemelt kép: Pillanatkép az Üvegfigurák olvasópróbájáról (Fotó: Eöri Szabó Zsolt)
