December 13-án, a Nemzeti Színház nagyszínpadán debütál Oscar Wild Salome című drámája, amelyet a teátrum társulatával először dolgozó, ám a magyar közönség számára korántsem ismeretlen Diana Dobreva állít színpadra. A bolgár Ivan Vazov Nemzeti Színház rendezőnője 2023-ban a hazánkban rendezett 10. Nemzetközi Színházi Olimpián a Selyem című előadásával, majd egy évvel később a 11. MITEM nyitó előadásával, az Odüsszeusszal nyűgözte le a fesztivál közönségét.

„Oscar Wilde Salome című drámája az Isteni megváltó, a Messiás eljövetelének előérzetéről, és annak elkerülésére tett kísérletről szól. Ez a téma nagyon aktuális napjainkban, mert az emberiség egyre inkább a materiális szemléletbe süllyed, és eltávolodik a szellemtől. Emiatt érezzük úgy, hogy Isten elhagyott minket, holott valójában mi magunk távolodunk el tőle, és mi magunk teszünk meg mindent azért, hogy elveszítsük a hitünket, és csak magunkra legyünk utalva” – fogalmaz az október 15-én a legjelentősebb francia kulturális kitüntetéssel, a Művészetek és Irodalom Lovagja érdemrenddel kitűntetett alkotó, aki azt is hangsúlyozta, hogy a nézők ne számítsanak klasszikus repertoár előadásra, olyan produkciót szeretne létrehozni, amely sajátos küldetéssel bír: „emlékezteti az emberek, hogy a szeret a szeretet erősebb a halálnál, és hogy a szeretet – Isten nélkül nem lehetséges.”

Oscar Wilde 1891-ben, franciául írta meg Salome című egyfelvonásos drámáját, amelynek bemutatására egészen 1896-ig kellett várni, és akkor sem Angliában, hanem Párizsban került rá sor, mert a Ködös Albionban a bibliai történetek színrevitele tilos volt. A darab II. Heródes zsidó fejedelem lánya, Salome történetét dolgozza fel, aki az Újszövetség szerint túlfűtött táncával elérte, hogy a király teljesíti egy kívánságát. A fiatal lány anyja manipulációja hatására Keresztelő János fejét kérte egy tálcán, amelyet meg is kapott. A mű a szerző stílusához hűen dekoratív-szecessziós-dekadens szellemben tárgyalja a témát, rejtett-fojtott erotikával, káprázatos nyelvművészettel, sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a századfordulón már több mint tíz nyelvre lefordították, Richard Strauss operát írt belőle és több filmes feldolgozása is született.

Szűcs Nelli (Fotó: Nemzeti Színház)

„A budapesti Nemzeti Színházban színpadra kerülő előadás reményeim szerint erős vizualitással fog bírni, amelyben hangsúlyt kap az erőteljes és eksztatikus színészi jelenlét” – mondja a rendezőnő, aki az előadás zeneszerzőjének Petia Dimanovat kérte fel, aki a próbafolyamat során a színészek beszéd- és énekhangja alapján komponálja meg az előadás zenei anyagát (Hangtervező: Javor Karagitliev). A látványvilág nem a bibliai kort idézi majd, hanem mai viseletek és térhasználat segítségével egy univerzális, kortalan világot teremt. Az erőteljes vizuális- és fényhatásokkal vibráló térben multimédiás üzenetek és bibliai szövegek jelennek meg, amely Mira Kalanova, díszlet- és Marina Raychinova, jelmeztervező közös munkája során kap majd nagyobb hangsúlyt.

Az előadás címszerepét a 2023-ban, Kaposváron végzett Martos Hanga alakítja majd, mellette színpadra lép az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Trill Zsolt Heródesként, illetve felesége, Szűcs Nelli, érdemes és kiváló művész Heródiás szerepében. Partnereik lesznek továbbá Berettyán Sándor, Berettyán Nándor, Nagy Mari, Madácsi István és Kovács S. József, illetve a Nemzetiben gyakorlatukat töltő színművész hallgatók is.

Kiemelt kép: Martos Hanga (Fotó: Nemzeti Színház)