A múlt héten tartották az Antigoné olvasópróbáját a Radnóti Színházban. Az előadást Porogi Dorka rendezi, a bemutatóra március 6-án kerül sor.
A helyszín egy poros nagyváros, Thébai, a háború után vagyunk. Antigoné elmondja húgának, Iszménének, hogy milyen szörnyű parancsot tett közzé Kreón: testvérük, Polüneikész nem kaphatja meg a végtisztességet, nem temethetik el, mivel hazaárulónak tartják, míg másik bátyjukat, Eteoklészt az istenek íratlan törvényei szerint tisztességgel helyezték végső nyugalomra. Antigoné azonban nem nyugszik, nem törik meg: eltemeti Polüneikészt, mert a testvére csak így juthat a túlvilágra. Ezzel konfliktust robbant ki Kreónnal, a királlyal, akinek törvényei a hatalmat képviselik, amely gyakran szemben áll az erkölcsi szabályokkal.
Az Antigoné Szophoklész három, Thébaiban játszódó drámája közül keletkezését tekintve a legelső, a cselekményében viszont a legkésőbbi. Az időszámításunk előtt 442-ben íródott tragédia, akárcsak az Oidipusz király és az Oidipusz Kolónoszban, a thébai mondakörre építkezik. Örökérvényessége a két főszereplő szemben állásán alapul: Antigoné az emberség és a lelkiismeret parancsát, az istenek íratlan törvényeit képviseli, míg Kreón az ember által hozott törvény nevében lép fel, amely zsarnoki törvény, és szemben áll az istenek rendelkezéseivel.
Az Antigoné alkotócsapata (Fotó: Dömölky Dániel/Radnóti Színház)
A Radnóti Színház előadásában a címszereplőt Mészáros Blanka, Iszménét Martinovics Dorina, Kreónt Pál András alakítja. Mellettük Sodró Eliza, Rusznák András (kar), Gazsó György (őr), Baki Dániel (Haimón), Cserhalmi György (Teiresziasz), Porogi Ádám (hírnök) és Bognár Gyöngyvér (Eurüdiké) lesz látható. Az előadás zenéjét Kákonyi Árpád szerezte, a díszletet Kupás Anna, a jelmezeket Pető Kata tervezte, az irodalmi konzultáns Karsai György.
Kiemelt kép: Pillanatkép az Antigoné olvasópróbájáról (Fotó: Dömölky Dániel/Radnóti Színház)
