A Radnóti Színház a Magvető Kiadóval közösen indított MÉR programjában idén egyetemistákkal dolgoztak együtt, akik egész évben a kiadónál megjelent kortárs versekkel és novellákkal foglalkoztak a drámapedagógia eszközeinek segítségével, a kreatív írás módszerével pedig maguk is alkothattak. A saját szövegeket inspiráló kötetek Dragomán György Rendszerújra, Kántor Péter Valahol itt, Krusovszky Dénes Áttetsző viszonyok, Szabó T. Anna Ár és Szvoren Edina Mondatok a csodálkozásról című művei voltak. A fiatalok a műhelymunka eredményét, vagyis saját írásaikat egy felolvasóesten keretein belül adták elő három alkalommal.
“Egész gyerekkoromban templomba járattak a nagyszüleim. A templom falai tanítottak hallgatni és jónak lenni. Sosem kérdezték meg, hogy nekem mi a véleményem erről az istenesdiről, csak fogtak és vittek. Az embernek miért is lenne beleszólása Isten ügyeibe?
Minden vasárnap nagymamám megmérte, hány centit nőttem: így mérődött istentiszteletekben az életem…
Már felnőttem és a nagymamám halott. Istennel csak a sarki kisboltban futok össze néha, ha a kántor épp vesz Jézus véréből egy üveggel, de már nem járok templomba. Egyszerűen nem erre van szükségem. Nem akarok néma istenben hinni. Olyan istent akarok, aki nem itatja meg velem a vérét karácsonykor. Olyan istenben akarok hinni, aki nem csak lelkileg eteti meg az éhezőt, és legalább egy ejtőernyőt ad, mielőtt erre a törött világra dob. Olyan istent akarok, akinek a simogatása után nem marad véres az arcom. Abba a templomba szeretnék járni, ahol harangozás helyett mázsás acéloszlopokat borítanak egymásra és minden és mindenki él.
Egyelőre keresek; és minden telefonszámot felhívok, amit idegenek firkáltak utcai plakátokra, hátha egyszer a Mennyország válaszol” – Írta Kocsis Alexa, akit Krusovszky Dénes 50. számozott mondata inspirált írásra.
Kiemelt kép: Pillanatkép a MÉR – Találkozások estjéről (Fotó: Bárdos Bodza)
