„Elképesztő tapasztalatot lehet szerezni a kamera előtt” – interjú Mészáros Bélával

A Katona József Színház színművészeként eddig elsősorban a színpadon állva szórakoztatta a nézőket, ám hétfőtől sokkal többen láthatják majd esténként, hiszen ő játssza a TV2 Mintaapák című napi sorozatának egyik főszerepét. Mészáros Bélával beszélgettünk.

Te vagy az egyetlen szereplő, aki a pilot leforgatása után a sorozatba is bekerült. Meglepett, hogy így alakult?

Tulajdonképpen nem, megszoktam már, hogy a filmezésnél folyamatosan változik minden, így a benne szereplő színészek is. Mindig tudtam, hogy kiket hallgatnak meg éppen, izgalmas időszak volt. Behívtak nyár elején, amikor egy lányt castingoltak, aki a karakterem barátnőjét játszotta volna. Ezen a találkozón ott volt Kovács Ádám is, én pedig egyből azt gondoltam, hogy ő meg biztosan az én szerepemre jött. Pedig akkor már eldőlt, hogy én leszek Miklós, csak még nem írtam alá a szerződést. Aztán Ádám azonnal mondta, hogy szó sincs erről, ő rendezni fog a sorozatban.

Mi miatt döntöttél úgy, hogy elvállalod?

Irdatlan sokat lehet ebből tanulni. Egy filmnél az az alap, hogy tudod a szöveget, itt 45-50 oldalnak kell rögzülnie hetente. Erre nem lehet előre felkészülni! Persze este átnézem, de igazából a forgatáson, a jelenetek előtt tanulom meg rendesen csak, hogy mit kell mondanom. Már most érzem, hogy mennyire fejleszti ez a fajta munka a rövidtávú memóriámat. Aztán elképesztő tapasztalatot lehet szerezni a kamera előtt. Játszottam az utóbbi években több nagyjátékfilmben, eddig is volt némi rutinom, de az nem fogható ahhoz, amilyen gyakorlatra most szert teszek. Az is fontos szempont volt, hogy most sok olyan kollégával dolgozhatok együtt, akikkel eddig filmben még nem volt lehetőségem, és élvezem azt is, hogy sok új embert ismerhetek meg. Óriási stábbal készül a produkció, van például hat rendező, tíz fodrász, tíz öltöztető, stb., akik pedig folyamatosan váltják egymást körülöttünk. Szerintem ez szuper dolog!

Nagyon szeretem a színházat, soha nem hagynám ott, de most 16 év után nagyon jól esik, hogy nem próbálok. Több bemutatóm volt eddig minden évben, ez azért ilyen hosszú idő alatt kimeríti az embert, és én most kimondottan élvezem, hogy mást kell csinálnom. Valahogy nagyobb örömmel megyek be esténként a Katonába játszani, másképp örülök meg a kollégáknak is, mint korábban.

A forgatás is megterhelő gondolom, csak más módon.

Ebben igazad van, de nincs okom panaszkodni, jóféle fáradtság ez. Persze vannak olyan reggelek, amikor én is úgy kelek, hogy jézusom, ez lesz még hónapokig, de aztán amikor kiérek a stúdióba, már nem foglalkozom ezzel, hanem inkább a jó részét nézem, azt, ami örömet okoz. Ezután egyébként játékfilmet forgatni, lassított felvétel lesz (nevet).

Mesélsz egy picit a karakteredről?

Képzeld el, hogy elsőre nem a pozitív dolgok jutnak eszembe Miklósról, így hívják, akit jászom. Közben pedig egy nagyon szerethető, kedves jóhumorú figura, tulajdonképpen egy nagy gyerek, aki nem tudja komolyan csinálni az életet. Próbálja, hiszen felnőtt emberként már van két gyereke, a történet elején születik meg éppen a harmadik, de valahogy akkor sem megy.

A volt feleségétől, akit Botos Éva játszik, van egy 8 és egy 17 éves lánya, akiket elhagyott a barátnője, Földes Eszter karaktere miatt. Próbál egyensúlyozni a két család között, de képtelen ezt jól csinálni, így folyamatosan hazugságokba keveredik. Nem szándékos ez a részéről, sokszor észre sem veszi, hogy nem mond igazat, csak az a fontos számára, hogy senkit se bántson meg… Igazából a barátai az egyetlenek, akikkel őszinte lehet, az élete többi területén azonban folyamatosan megalkuvásra kényszerül. Nagyon nehéz lehet neki, én biztosan nem tudnám így csinálni, bízom is benne, hogy azért fejlődni fog! (mosolyog)

Milyen Évával és Eszterrel együtt dolgozni?

Nagyon jó, csodálatosak mind a ketten! Évával nagyon régen ismerjük egymást, úgyhogy most külön öröm, hogy végre dolgozhatunk is együtt. Mindig felkészültek, pontosan tudják a szöveget, mint ahogy a lányaimat játszó csajok is. Olívia például simán rám szól, ha tévesztek, most ezt nem jól mondtad! Elképesztően alázatosak, maximálisan beleteszik magukat a munkába még úgy is, hogy közben játszanak, Eszter vidéken is, kicsi gyerekeik vannak otthon…

Hannát, a kisebb lányodat Magyar Olívia alakítja, könnyen megtaláltátok a közös hangot?

Szerencsére igen! Nagyon szeretem a gyerekeket, ezért én tök elfogult vagyok amúgy is, főleg a kislányokkal. Azért nem volt könnyű dolga, hiszen teljesen ismeretlenként az első jelenetben már azt kellett játszania, hogy örömmel rohan az apjához, azaz hozzám. Próbáltam nagyon figyelni rá, hogy segítsem a kezdeti elfogódottságát, és ez gyorsan sikerült is. Azóta, hogy feloldódott, ő az első, aki rohan hozzám a szettben már messziről, és örül nekem. Rengeteget játszunk, hülyéskedünk együtt.

Nagyon érdekes, hogy olyan céltudatosságot látok rajta, amiről azt gondoltam, hogy csak a felnőttek sajátja. Elképesztően profin csinálja a feladatát, még akkor is, amikor már órák óta áll a kamera előtt és ettől fáradt. Úgy tud megszólalni még akkor is, mint egy igazi színész.

Várod már a nézői reakciókat?

Tulajdonképpen igen, de még annyira a munka elején vagyunk, még annyira a forgatás köti le a gondolataimat, hogy először még nekem is fel kell azt fogni, hogy a nézők már látják a Mintaapákat a tévében… A családom és a „civil” barátaim véleménye például nagyon érdekel, nagyon jó meglátásaik szoktak lenni, sokat tanulok abból, amiket mondanak. Abban biztos vagyok, hogy a színházi emberek közül kevesebben fogják látni, hiszen este negyed 8-kor fog kezdődni, a legtöbben ilyenkor játszanak, és nem gondolnám, hogy majd visszanézik a tv2.hu-n…

A Katona vezető színésze vagy, évente 2-3 bemutatóban is játszottál eddig. Máté Gábor könnyen elengedett?

Felmentem hozzá rögtön, amikor kiderült, hogy van egy ilyen lehetőség. Ez pont a szerződtetés körül volt, március végén. Nagyon jó fej volt, egyből mondta, hogy tudja, hogy miért fontos ez nekem, velem együtt örült, sőt mondott pár hasznos dolgot is. Jó időben derült ez ki, mert így már az idei évad tervezésénél figyelembe lehetett venni, hogy hosszan nem próbálok majd, a társulathoz érkező rendezők már eleve így is keresték a bemutatók anyagait, hogy én egyiknél sem kerültem szóba. Előadásaim persze vannak, nem is kevés. Novemberben például 25-öt játszom, de decemberben szerencsére csak 10 lesz.

Pár hete volt a Megyek utánad bemutatója, amit a tavalyi szegedi premier után mostantól az Orlai Produkció jóvoltából a Jurányiban láthat a közönség.

Igen, ez igazi öröm mindannyiunknak, akik benne vagyunk! Nagyon szeretem ezt a darabot, annak ellenére, hogy nehéz feladat volt. Viszonylag sokat beszélek benne, nagyon mély és szép a szövege, Grecsó Krisztián az eredeti könyv szerzője. Érdekes a darab története egyébként… Tavaly a szegedi premier előtt tulajdonképpen három hét alatt raktuk össze, aztán játszottuk kétszer. Eltelt nyolc hónap, mire legközelebb elővettük, nyáron a Művészetek Völgyében voltunk vele. Pont akkor, amikor én a Czukor Balázst próbáltam a Jurányiban, ami ugye eleve mindig egy nagyon intenzív munka. Aztán megint eltelt két hónap a budapesti bemutatóig… szóval újra és újra meg kellett tanulnom a mondatokat. A legutolsó előadásnál éreztem azt először egyébként, hogy nem kell már annyira a szövegre koncentrálnom, mert végre beült.

Rengeteg karaktert játszol benne, nem csodálom…

Igen. A roma entellektüeltől kezdve a vidéki parasztbácsin át a füves kamaszig mindenféle szereplőt megjelenítek benne. Többször meg is kérdeztem Barnit (Dékány Barnabás, a rendező – A szerk.), hogy nem sok-e amit csinálok… közben meg pont ettől vicces, a próbákon rengeteget röhögtünk. Nikével most játszottunk először együtt, Danival viszont már ismertük egymást (Kurta Niké és Baki Dániel – A szerk.). Nagy öröm, hogy ennyire szeretik a nézők is, most szó van például arról is, hogy átkerül a nagyszínpadra, eddig a Jurányi Kamaratermében játszottuk.

Kiemelt kép: Mészáros Béla (Fotó: Zsigmond László)