Nyolcvanhárom éves korában, rövid ideig tartó, méltósággal viselt betegségben elhunyt Ragályi Elemér Kossuth- és Emmy-díjas operatőr, filmrendező, érdemes és kiváló művész.
Ragályi Elemér 1939. április 18-án született Rákosligeten. Színésznek és operatőrnek jelentkezett, ám első két alkalomma nem vették fel, így 1957-től a Mafilm stúdiójában volt világosító, laboráns, segédoperatőr és felvételvezető. Harmadszorra került be a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol Herskó János és Illés György osztályában 1968-ban diplomázott.
Még főiskolásként fényképezte első filmjét, az Elek Judit rendezte Meddig él az ember? című dokumentumfilm azonnal díjat is nyert a miskolci rövidfilmfesztiválon. Az akkori fiatal magyar rendezői gárda keresett operatőre lett, köszönhetően egyedi kameramozgatási technikájának – szeretett mindent a néző szemszögéből, kézi kamerával láttatni. Olyan, mára klasszikussá vált filmek operatőre volt, mint a Sárika, drágám, a Régi idők focija, a Kakuk Marci,a Bástyasétány 74, a Talpuk alatt fütyül a szél, a Szabadíts meg a gonosztól, a Ripacsok, a Dögkeselyű, a Szirmok, virágok, koszorúk, a Miss Arizona, a Csók, anyu!, A nagy generáció vagy a Herkulesfürdői emlék, és ő fényképezte a Queen együttes 1986-os budapesti fellépéséről készült filmet is.
1988-tól tizenöt évet töltött el a tengerentúlon, közben itthon is dolgozott, egyebek között a Sztracsatella vagy A miniszter félrelép című filmben. Hazatérését követően egyebek közt a Szerelemtől sújtva, az Egy hét Pesten és Budán és az Apám beájulna című alkotások forgatásán dolgozott, néhány filmben szereplőként is felbukkant.
2005-ben állt először rendezőként a kamera mögött, a Csudafilm című vígjátékot ő fényképezte, és a forgatókönyvet is együtt írta Kern Andrással, ezt követte a Nincs kegyelem című film. Ő fényképezte Szabó Magda Az ajtó című regényének filmváltozatát, amelyben először dolgozott együtt Szabó Istvánnal. Közreműködésével forgatták a több fesztiváldíjat elnyert Kukoricasziget című grúz drámát is. Az utóbbi években operatőrként Kern András Gondolj rámcímű tragikomédiájában, Gárdos Éva Budapest noir című krimijében és Török Ferenc 1945 című történelmi drámájában dolgozott.
Mintegy száz játékfilmet, minisorozatot, tévé- és dokumentumfilmet forgatott, stílusa a dokumentarizmus és a stilizáció egyfajta ötvözete. A magyar operatőri iskola egyik legkitűnőbb alakja csaknem egy évtizedig tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, több alkalommal is operatőri mesteriskolát vezetett Zsigmond Vilmossal az etyeki Korda Filmstúdióban.
1991-ben Xavier Koller svájci rendezővel készített filmje, A remény útja elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat, 1996-ban a Raszputyin című tévés filmprodukció operatőri munkájáért a tévés Oscarnak tartott Emmy-díjjal jutalmazták. 1974-ben Balázs Béla-díjat, 1985-ben kiváló művész címet kapott. A magyar filmszemléken többször díjazták, és ugyancsak többször nyerte el a filmkritikusok díját. 1980-ban érdemes művész, 1985-ben kiváló művész lett, 1991-ben Kossuth-díjat kapott. 2014-ben Prima díjas volt. 2018-ban a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztiválon életműdíjat kapott. 2019-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) film- és tévékritikus, valamint a Magyar Filmművészek Szövetsége filmkritikus szakosztályának Életműdíjával tüntették ki.
Kiemelt kép: Ragályi Elemér (Fotó: Talabér Tamás)
