Életed legnagyobb baklövése – Mészáros Dorka új ifjúsági regényéről

Újabb ifjúsági regénnyel jelentkezett Mészáros Dorka: A legnagyobb hülyeség, amit az életben csináltál címet viselő kötetben egy csapat fiatal végzetes tragédiába torkolló napját követhetjük végig.

Az új történet egy buliban veszi kezdetét, és ott is ér véget. Bambi és Dávid utóbbi szüleinek a szórakozóhelyén, a Gipsy Joynban tölti az estét. Hamarosan megérkezik az ex-barátnő, Kitti, valamint új párja, a rendőrként dolgozó Dénes, aki nem mellesleg Dávid bátyja, és akivel a lány két hónappal ezelőtt, egy buliban csalta meg a fiút. A helyzet tehát pattanásig feszült, a fiatalok pedig döntik magukba az alkoholt. Nem sokkal később csatlakozik hozzájuk Mia és testvére, az éppen fellépő zenekar frontembere, Marci is. Az alkoholmámoros nyári este és a másnap sok meglepetést hoz még: szerelmek szövődnek, régi titkok kerülnek napvilágra, ellentétek simulnak el, és közben egyre inkább közelednek a mindegyikük életét felfordító tragédiához.

Mészáros Dorka új regényének alapját egy disco-baleset adja, ez pedig rögtön a történet elején nyilvánvalóvá is válik az olvasó számára. Elsőként Dénest ismerjük meg, akit egy autóbalesethez riasztanak, és bár ekkor még nem tudjuk, hogy pontosan kik ültek a totálkárossá roncsolódott kocsiban, de azt igen, hogy az öt utas közül ketten azonnal életüket vesztették, a többiek pedig súlyosan megsérültek. Ezt követően visszaugrunk 24 órát az időben, hogy 24 fejezeten keresztül ismerjük meg a szereplők ezt megelőző egy napját. A szerző tehát jól bevált dramaturgiai eszközhöz nyúlt: nagyjából tisztában vagyunk a befejezéssel, az odáig vezető út ismeretlen. Persze, izgalomból így sem hiány, főleg, mert csak az utolsó oldalakon derül ki, hogy végül kik számára ért véget az élet egészen fiatalon.

Merthogy a történet főszereplői 18-19 évesek, többségük éppen utolsó évét kezdi majd szeptemberben a gimnáziumban, mások pedig már végeztek. Az viszont, hogy ki kerül közel a szívünkhez, kiért imádkozunk, hogy élje túl a balesetet, igen nehéz válaszadás elé állítaná az olvasót. Mert ebben a kötetben, akárcsak Mészáros korábbi műveiben, nagyítóval kell keresni azokat a karaktereket, akiket igazán lehet szeretni. A szerző most is a végletekig elment a szereplők megalkotásában, és bár talán kissé szélsőséges is az a helyzet, amiben és ahogyan megismerhetjük őket, a cél, hogy bemutassa, ahogyan a gazdag fiatalok élnek, sikerrel járt. Persze, nem milliárdosok csemetéiről van szó, de az egyértelművé válik, hogy a szereplők többsége úgy szórja a szülei pénzét, mintha nem lenne holnap.

A lazaság, a carpe diem-szemlélet, amelyet hőseink többsége gyakorol, egyáltalán nem elítélendő, sőt, bizonyos szempontból még követendő is lehetne, csakhogy ebben az esetben mindez nagy adag arroganciával, irigységgel és önzéssel párosul. A legellenszenvesebb karakter a történetben mindenképpen Kitti, akin keresztül az író remekül prezentálja, hogy miért is probléma, ha valaki annyira csak saját magával törődik, hogy közben nem látja tettei következményeit, vagy éppen azt, hogy mi is a valódi gond az életfelfogásával. A többiek esetében ugyan a szerző igyekszik kicsit árnyalttá tenni a képet, és szereplőink megmutatják az emberi, érzékeny oldalukat is. Pontosan ezért merülhet fel a kérdés: vajon hol siklik félre annyi élet, ahonnan már nincs vagy nagyon nehéz a visszaút. Marci például kívülről fújja Az ember tragédiáját, egyik kedvenc szerzője Dante, és ha az ember egy kis időt kettesben tölt vele, megismerheti igazi arcát. De amint kilátásba helyeződik egy buli, az alkohol- és drogfüggő fiú (lássuk be, 19 évesen ez elég „szép teljesítmény”) mintha elveszítené és nem tudná kontrollálni önmagát.

Az az alkoholmennyiség egyébként, amit főhőseink elfogyasztanak ez alatt a 24 óra alatt, olvasva is sok (van, aki hajnalban hazatérve is szívesebben húz le még egy vodkát, mint egy jó erős feketét). Mintha nem is szólna másról az élet, csak a féktelen bulizásról mint a gondtalan tinédzserévek egyetlen ismérvéről. Mészáros ez alatt a 300 oldal alatt sok mindennel szembesíti szereplőit: terítékre kerül itt a homoszexualitás, a nem kívánt terhesség, a drogfüggőség, a dizájner-drogok és a bántalmazó kapcsolat is. Ebben az esetben talán a kevesebb több és jobb lett volna, mert így túlságosan sok minden történik egyetlen nap alatt, amitől az olvasó kevésbé érzi reálisnak a történetet. Az viszont végtelenül elkeserítő, hogy pont az a korosztály, akinek olvasnia kellene ezt a kötetet, egy rendelet erejénél fogva „kizárásra” kerül – a könyvön ugyan szerepel a 18-as karika, de ez sokkal inkább a gyermekvédelmi törvénynek nevezett meleg-ellenes törvénynek tudható be, semmint a tényleges tartalom miatt. 

Mészáros Dorka nem ad feloldozást sem a szereplőknek, sem az olvasóknak. A regény cselekménye ugyanis az autóbalesettel véget is ér, és ugyan az utolsó fejezetben az kiderül, hogy ki maradt életben, a folytatásról, a következményekről, a felelősségvállalásról, arról, hogyan lehet egy ilyen tragédia után tovább élni, már nem esik szó. A szerző azzal, hogy bizonytalanságban tartja az olvasót, pontosan azt éri el, ami a regény legnagyobb erősségét is adja: ez pedig nem más, minthogy a történet még a könyv befejezése után is sokáig velünk maradjon, gondolkodjunk rajta, agyaljuk a miérteken és a hogyanokon. Mert éppúgy, ahogy az életben, ebben a történetben sem kapunk mindenre választ, ahogyan az is bizonyosságot nyer, hogy vannak olyan fordulatok az életben, ahonnan már nincs visszaút, ahol nem számít sem a megbánás, sem a hibázás felismerése. Ezek a legnagyobb hülyeségek, amiket az életben csinálunk.

Mészáros Dorka: A legnagyobb hülyeség, amit az életben csináltál, Menő Könyvek, 328 oldal

Kiemelt kép: Mészáros Dorka: A legnagyobb hülyeség, amit az életben csináltál (Szerzőportré: Szalmási Krisztina)