A 2018-ban, a Pesti Színház színpadán bemutatásra került Kinek az ég alatt már senkije sincsen című előadás felvételét már az első karantén idején is megtekinthették az érdeklődők, akkor a Vígszínház hivatalos Facebook oldalán. Most, közel egy évvel később, újra csak felvételről élvezhetjük a varázslatos darabot, ezúttal az eSzníház streaming platformon keresztül.
Az előadás a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb költőjének, Arany Jánosnak az életét mutatja be tizenhárom képben. A szegény sorból származó balladaköltő igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állásban dolgozott, ezzel támogatva szüleit. Annak ellenére, hogy családja nem dúskált a pénzben, az ifjú tehetség tanulmányainak köszönhetően sokoldalú műveltségre tett szert. Többek között latinul, görögül, angolul és franciául is megtanult olvasni, ami lehetőségek egész sorát nyitotta meg számára. Az országos ismertséget a Toldi című elbeszélő költeménye hozta meg számára, amellyel Petőfi Sándor figyelmét is felkeltette. Bár életükben csupán pár alkalommal tudtak személyesen találkozni, levelezéseik biztos bizonyítékai igaz barátságuknak. Az 1848-as forradalom bukását követően Nagykőrösre költözött, ahol tanárként vállalt munkát. Élete teljesen megváltozott, amikor őt nevezték ki a Kisfaludy Társaság élére, és visszaköltözött Pestre. Munkássága sokakat inspirált, a szakma pedig nagyon is adott a véleményére. Madách Imre neki mutatta meg elsőként leghíresebb művét, Az ember tragédiáját, amelyet a magyar drámairodalom legkiemelkedőbb műveként tartunk számom ma is. Arany a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője volt, ennek megfelelően páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt. Páratlan tehetsége jogosan emelte őt a valaha élt legnagyobb magyar költők közé.
Barabás Miklós Arany János portréja (Fotó: Wikipédia)
A Sztalker Csoport előadása nemcsak Arany Jánosnak állít emléket, hanem életútján keresztül igyekszik az egymásra figyelés fontosságára felhívni a fiatalok és az idősek figyelmét egyaránt. Vecsei H. Miklós a költő születésnapjának 200. évfordulója alkalmából írta a darabot, melynek ősbemutatóját 2017. március 16-án tartották a Debreceni Csokonai Színházban. A történet Arany levelei, elbeszélései és naplóbejegyzései alapján viszi színre a költő életét, az, amit a színpadon látunk azonban messze túlmutat mindazon, amit az iskolában tanulhattunk. A színdarab az emberi kapcsolatokra fókuszál, bemutatja, hogy a reformkorban milyen nagy jelentőséggel bírt egy személyes találkozás, egy kézfogás vagy az, amikor két ember egymás szemébe tud nézni. Ez alapján meglepő lehet az, miszerint a Kinek az ég alatt senkije sincsen már a első percben megszegi a színház legfontosabb alapszabályát, és arra ösztönzi a nézőket, hogy vegyék elő telefonjaikat és készítsenek fényképeket. Ám ez az „engedékenység” csupán rendezői taktika ifj. Vidnyánszky Attila részéről, aki ezzel a fordított pszichológiai módszerrel a jelenidejűségre kívánja hangolni közönségét. A fiatal színművész rendezéseire jellemző intenzív és káosz dominálta kezdés az első felvonásban megadja a lehetőséget a nézőknek, hogy „nyugodt szívvel” megörökítsék kedvenc pillanataikat és ezáltal „részt vegyenek” az előadásban. A színészek a sorok között és mellett is játszanak, bevonják a közönséget a jelenetekbe, sorra adják az erőteljesebbnél erőteljesebb, és sokszor váratlan impulzusokat, ezzel folyamatosan kizökkentve a nézőket a nyugalmi állapotukból. A jelenlévőknek ezáltal pedig egyszerűen muszáj koncentráltan odafigyelniük a színpadon történtekre, különben egy másodperc alatt akár teljesen elveszíthetik a fonalat. Ezt a felfokozott figyelmi állapotot használja ki a rendező a második felvonásban, amikor a darab hirtelen lelassul és kitisztul. Megjelenik Petőfi alakja, elérkezünk a március 15-i eseményekhez, és megértjük mit is jelentett akkor az igaz barátság, két ember egymásra találása. Ekkor már senki nem akar fotózni vagy a telefonjához nyúlni, a nézők inkább lélegzetvisszafojtva csodálják a színpadi eseményeket.
Szabó Sebestyén László a Kinek az ég alatt már senkije sincsen című előadásban (Fotó: Máthé András)
A 2017-es debreceni ősbemutatót követően 2018-ban Budapesten, a Pesti Színház színpadán is debütált az előadás, amely hatalmas sikerrel futott közel két évig. A Vígszínház színészei 2019-ben Székelyföldön is vendégszerepeltek a színdarabbal, melyet a határon túl is nagy szeretettel fogadtak a színházkedvelők. A szereplők láthatóan élveztek minden alkalmat, amikor ezt a darabot játszhatták, szívüket-lelküket beleadva minden előadásba. Gyöngyösi Zoltán, aki az egyetlen olyan színész, aki a debreceni és a pesti előadásban is részt vett, a következőképpen fogalmazott a vele készített interjúnkban: „minden este, amikor játsszuk, jó értelemben véve megsemmisülök.” Arany János életének fontos alakjait Hegedűs D. Géza, Szilágyi Csenge, Wunderlich József, Zoltán Áron, Csapó Attila, Tóth András, Gyöngyösi Zoltán, Reider Péter, Antóci Dorottya, Rudolf Szonja, Dino Benjamin, Ertl Zsombor és Maksi Marcell elevenítik meg a színpadon, a zenei kíséretet pedig Mester Dávid biztosítja.
A Kinek az ég alatt már senkije sincsen című előadás modern köntösben feszeget ma is aktuális és komoly problémákat, melyekről sajnos hajlamosak vagyunk megfeledkezni a mindennapokban. Ez az előadás lehetőséget ad az intenzív jelenben élésre, ha több időre nem is, de három órára biztosan. Bár jelenleg nem tudjuk teljes valójában átélni ezt az élményt, február 21-én 19 órától online formában mégis lehetőség nyílik megnézni az előadás 2019-es felvételét a Vígszínház közvetítéssorozatának keretén belül. Jegyvásárlásra február 21. 16:50-ig van lehetőség az eSzínház weboldalán.
Csapó Attila, Szilágyi Csenge és Tóth András (fotó: Dömölky Dániel/Vígszínház)
Kiemelt kép: Részlet a Kinek az ég alatt már senkije sincsen című előadásból (Fotó: Dömölky Dániel)
