Igazak-e vagy sem, egy előadásnak mindig különleges színezetet kölcsönöznek a köré épült legendák. A drámairodalomban nem egy olyan színművet tartanak számon, amit már a bemutatása előtt betiltottak, de olyat talán csak keveset találunk, amely ellen konkrétan fellázadtak a nézők. A nyugat hőse, John Millington Synge 1907-es alkotása már a bemutató estéjén heves indulatokat váltott ki a nézőkből, és a rendőrségnek kellett megfékeznie őket.
Synge az ír irodalom egyik meghatározó alakja, drámaíró, költő, és mondhatjuk, hogy egyfajta néprajzkutató is volt, valamint egyben alapító tagja az ír Nemzeti Színháznak. Legjelentősebb műve A nyugat hőse című tragikomédia, melynek cselekménye Írország legnyugatibb csücskében, mindentől távol játszódik. A helyszín egy alkoholgőzös, mámoros emberekkel teli országúti kocsma, ahova egyszer csak egy titokzatos, furcsa idegen érkezik.
Nemsokára mindenki csodálni és tisztelni kezdi az idegent, aki elmeséli, hogy kettéhasította apja koponyáját. Ahogy a közönségét ámulatba ejti, a mesélő egyre jobban elrugaszkodik a valóságtól, a hallgatóság pedig a legvadabb, képtelen dolgokat is képes elhinni neki mindaddig, amíg egy másik idegen is be nem lép a kocsmaajtón…
A nyugat hősét 1965 és 2013 között több magyar nyelvű színház is műsorára tűzte már, legutóbb 2018 tavaszán a Csíki Játékszín adaptálta színpadra Synge művét. A csíkszeredai társulat produkcióját idén áprilisban a budapesti közönség is láthatja, ugyanis a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának vendége lesz április 13-án a Tháliában.
Az előadás rendezője Visky Andrej volt, aki rendezés szakon az amerikai Yale Egyetemen, színművészetet pedig a Babes-Bolyai Tudományegyetemen tanult.
„A történet egy olyan minitársadalomban játszódik, amelyben az emberek az élvezeteknek élnek az alkoholfogyasztáson keresztül, egy olyan világban, ahol az emberi kapcsolatok sokszor gazdasági tranzakciókra szűkíthetőek le, egy olyan világban, amely elvesztette a hitét, saját értékeit. Amivel a legnehezebb szembenéznie a szereplőknek, az a végtelen üresség, amely bennük lakozik” – idézi a rendező szavait szekelyhon.ro.
Talán pont a bennük tátongó üresség miatt tudnak ennyire vakon rajongani mindenért, és mindenkiért ezek az emberek? Ezért képesek sztárként kezelni egy apagyilkost, inni minden szavát és csodálni a bátorságáért? Miért van egyáltalán szüksége az embernek ikonokra, olyan alakokra, akik megközelíthetetlenek és tökéletesnek tetszenek? Hogyan jellemeznek bennünket azok az emberek, akiket piedesztálra emelünk?
Sok más mellett ezeket a kérdéseket is felveti a színdarab, amely a már 100 évvel ezelőtt is puskaporos hangulatú ír társadalomban szikraként pattogott. Nádasdy Ádám fordítását felhasználva a teológia és drámaírás szakon végzett dramaturg és műfordító, Bertóti Johanna készítette A nyugat hőse szövegkönyvét. Az előadás díszlet- és jelmeztervezője Kupás Anna volt, aki negyedik alkalommal dolgozott a Csíki Játékszínnel. A produkció zenéjét pedig Bocsárdi Magor szerezte, aki a sZempöl zenekar alapító frontembere. Az utóbbi években több színházi előadásban és filmben is az ő alkotásai csendültek fel.
A nyugat hőse férfi főszereplőjét, a kocsmába betérő idegent Puskás László alakítja, míg a központi női figurát Ráduly Beáta kelti életre. Az előadást április 13-án, szombaton 19 órakor játsszák a Thália Színházban, jegyet váltani ezen a linken tudtok.
Jasinka Ádám írása
Kiemelt kép: Jelenet A nyugat hőse című előadásból (fotó: Sándor Levente)
