A műfaji sokszínűségéről, de leginkább a történelmi krimijeiről ismert Baráth Katalin ezúttal egy merőben új zsánerben próbálta ki magát. Az Aki gróf úr akar lenni című kötet elsőre egy romantikus regénynek tűnik, és valójában az is, ugyanakkor a szerző nem akarta teljesen meghazudtolni saját magát, ezért a szerelmes- és kalandregény ötvözetéből született történet cselekményének helyszínéül egy alternatív történelmi Magyarországot választott.
Mialatt Angliában Jane Austen a legújabb regényét körmöli, addig Magyarországon egy balsorsú grófkisasszonyt csak a házasság menthet ki szorult helyzetéből. Ám a kisasszony legalább olyan makrancos, mint amilyen ágrólszakadt. A szomszéd kastély urának jobbkezét, egy fortélyos, közrendű férfit szintén csak a házasság segítheti hozzá, hogy följebb kapaszkodjon a ranglétrán. Ám a férfi legalább olyan csapodár, mint amilyen becsvágyó. Ők ketten talán megakadályozhatják a merényletet, amely végveszélybe sodorná az országot. Nincs visszaút: együtt kell menekülniük kémek, titkos társaságok és egyéb ármányok – no meg az esküvő fenyegetése elől.
Baráth Katalin első regénye éppen húsz évvel ezelőtt, 2003-ban jelent meg: az Ida és az aranygyapjú – Kalandozás a görög istenekkel a fiatal olvasókkal olvasmányos stílusban ismertette meg a görög mitológiát. A széleskörű ismertséget a szerző számára A fekete zongora című történelmi krimi jelentette, amely először 2009-ben magánkiadásban, egy évvel később pedig az Agave Könyvek gondozásában látott napvilágot. A regény hatalmas sikert aratott, így Dávid Veron nyomozásai sorozattá vált: 5 éven belül további három regény (A türkizkék hegedű, A borostyán hárfa, Az arany cimbalom) jelent meg, majd ezt követte a napjainkban játszódó Arkangyal éjjel, 2021-ben pedig a szerző első sci-fije, a Zsoldos Péter-díjat nyert Afázia került kiadásra. Végezetül: a jelen cikk tárgyául szolgáló kötettel szinte egyszerre jelent meg a Pagony Kiadó Abszolút Töri sorozatában a Gőzgépek és pompomlányok, amely ismételten a fiatal tizenéveseket szólította meg.
Talán ennyiből is sejthető (még annak is, aki életében nem olvasott Baráthtól semmit), hogy a szerző igen sok műfajban kipróbálta már magát, a közönség és a kritikai siker pedig egyöntetűen bizonyítja, hogy mindegyikben remekül helyt is állt. Elsőre ugyan meghökkentő lehet, hogy Baráth Katalin a romantikus regények felé fordult, de egyrészt, aki olvasta A fekete zongora első bekezdéseit, az szinte biztosra vehette, hogy idővel elérkezik ez a pillanat is, másrészt a szerző nem hazudtolta meg magát, ez a regénye is árulkodik a műfaji sokszínűségről. Az Aki gróf úr akar lenni (igen, a címet egy József Attila-vers ihlette) ugyanis nem pusztán szerelmes történet, hanem egy igazi kalandregény is egyben, amely egy alternatív történelemben játszódik. Történész végzettsége lévén pedig elhihetjük Baráthnak, hogy azok az események és személyek, amelyekről ír, vagy valóságosak, ha pedig nem, akkor rendelkezik akkora tudással, hogy képes legyen egy olyan történelmi kort ábrázolni, amely akár meg is valósulhatott volna.
Baráth Katalin (Fotó: Könyves Magazin)
Az új regény cselekménye 1812-ben veszi kezdetét, amikor is Napóleon lehetőséget ad arra, hogy hazánk elszakadjon az osztrák hatalomtól, és saját lábán megállva új korszakot kezdjen közel ezer éves történetében. Az ország közhangulata azonban mégsem mondható teljesnek vagy ideálisnak: a nemesek elszegényedtek, a jobbágyok szabadokká váltak, a lakosság egy része új rendet akar, saját királlyal, a másik pedig visszanyúlna a régmúlt időkhöz. (Ismerős a szituáció?) Baráth abszolút hitelesen építi fel ennek a történelmi Magyarországnak a világát (ha nem ismernénk a múltunkat, akár tényként is elfogadhatnánk az itt leírtakat), ráadásul a szerző írói stílusa is több ponton úgy idézi meg az 1800-as évek és ezzel együtt a reformkor elejét (mind atmoszférában, mind szóhasználatban), hogy a szöveg mégsem lesz avítt. Az olvasmányos stílushoz nagy adag humor is kapunk, ez pedig mind elegendő ahhoz, hogy egy igazán jó regényhez legyen szerencsénk.
De ha mindez még nem lenne elég, a történet hősei is gondoskodnak a kellemes szórakozásról: az egyik főszereplő a húszas évei végén járó Helén, aki egy elszegényedett nemesi család leszármazottja. Vele egy igazi Jókai-regényhez illő kikötés során ismerkedünk meg: amennyiben megházasodik és fia születik, visszakapják a Magyar Koronára szállt családi birtokot. Természetesen a férjválasztás nem megy zökkenőmentesen, ez is több soron megmosolyogtat minket, bár igazából a lány szívesebben él szabadon, mint a házasság béklyójában, így nem sokáig búsul a menyegző meghiúsulása miatt. Amikor azonban a helyi Zorro – aki Fekete Rigónak nevezi magát – felbukkan az életében, az álarcos férfi iránt azonnal szerelemre lobban. A regény másik főszereplője a szolgasorból származó Bojtár Vince, aki Moravicza hercegnél dolgozik intézőként – általa kicsit jobban megismerhetjük ennek az alternatív kornak a politikai hátterét. Ahogyan sejthető, a két hős sorsa végül összefonódik, a báli forgatag közepette pedig kalandok egész sora vár rájuk – árulással, kémkedéssel, összeesküvésekkel és igazi akciójelenetekkel.
A szerző műfaji debütálása igen kellemes olvasmány élmény, amely pont a sokszínűsége okán tud minél több embert megszólítani, hiszen mindenki megtalálhatja benne a neki tetsző elemet – miközben egyik sem válik annyira hangsúlyossá, hogy egyetlen zsánerbe lehessen sorolni.
Baráth Katalin: Aki gróf úr akar lenni, GABO Kiadó, 408 oldal
Kiemelt kép: Baráth Katalin: Aki gróf úr akar lenni (Szerzőportré: Baráth Béla)
