Pár hónapja a Bábszínházi világnap apropójából, a Magyar Bábművészek Szövetségének felkérésére Horváth Mária animációs rendező a következő gondolatokat osztotta meg: „…volt alkalmam megtapasztalni, hogy az animáció és a bábszínház édestestvérek. Mindkettőhöz gyermeki nyitottság kell, a szabadság és a teremtés vágya, a JÁTÉK. Így lesz a bábszínház varázslat, az életrekeltés csodája. Egy jó előadás abban is bízhat, hogy gyógyítani és vigasztalni is képes. Kívánhatunk-e ennél többet?” A bábszínház erejét, kulturális fontosságát világszerte számos remek előadás és előadó, elégedett gyermekek, fiatalok és felnőttek sereglete bizonyítja, hazánkban is kiváló művelői vannak: az egyik közülük a Harlekin Bábszínház, amely Egerben tevékenykedik és meglehetősen hosszú múltra tekinthet vissza. Elődjét, az Egri Bábszínpadot 1965 szeptemberében alapította meg Demeter Zsuzsa bábművész középiskolások közreműködésével, majd erre épülve 1985-ben megalakult a Harlekin Bábszínház, amely az évtizedek során sok mindenben változott, egyvalamiben viszont nem: a zenei megjelenítésben és bábmozgatásban továbbra is élen járnak, és változatlanul fontos maradt a teátrum számára, hogy „előadásaik látványvilága, vizuális megjelenítése minden esetben a meglepetés erejével hassanak, titkaikkal és csodáival elvarázsolják, lekössék a nézőket”.

A Harlekin Bábszínház következő nagy előadása, a november 4-én bemutatásra kerülő Kippkopp karácsonya lesz, amely Marék Veronika művei, az 1983-as Kippkopp a hóban, az 1984-es Kippkopp karácsonya, illetve a 2006-os Kippkopp és a többiek nyomán készült. A József Attila-díjas írónőnek számos mesét köszönhetnek a gyermekek, a legismertebb alkotásai a Boribon, Annipanni és Kippkopp sorozatok, de nem szabad megfeledkeznünk a Kockásfülű nyúlról sem. A már 85. életévét taposó, generációk életét szebbé varázsoló művész számos munkájából készült feldolgozás, a bábszínházak is előszeretettel dolgoznak a karaktereivel. Az említett három Kippkopp-történet ihlette meg Szilner Olivért, a darab íróját és rendezőjét is, így születhetett meg a Harlekin ünnepi meséje, amelyben a gesztenyesrác egy reggel különleges látványra ébred: a hatalmas fenyves hófehérbe öltözött. Azonban a téli táj nem csak vidámságot rejt, Kippkopp ugyanis egy didergő és éhező Cinkére bukkan a hóban, ezért útnak indul, hogy hűvös szeleken és fagyos tájakon át diót keressen újdonsült kis barátjának, viszont ennél sokkal többet talál: házikót, csodafát, ünnepet, karácsonyt.

Marék Veronika (Fotó: Valuska Gábor)

A Kippkopp karácsonya egy lélekmelengető kaland kicsiknek és nagyoknak egyaránt, de a zsánernek megfelelő meghittség, jóérzés és emberi kapcsolódások szemléltetése mellett odafigyel az ellenpontok megjelenítésére is. Elvégre a kezdeti elveszettség érzéséből, a zordon hideg jelentette ridegségből és az élelem utáni kutatást jelentő kilátástalanságból átlendülünk a kalácsillatú, a szeretettől túlcsorduló ünnepi melegségbe, a valahová tartozás ölelésébe. Ez a hideg-meleg ellentét pedig végigkíséri az egész előadást, amelyet KisCsillag, a darab karácsony szelleme eleinte mesélőként, majd a gesztenyesrác révészeként vezeti végig a nézőket az ünnepi kalandokon. Együtt bejárjuk a karácsonyi csodafa minden szintjét, a csengő-bongó üvegdíszek világától a híres Cukorszalonon át a fénypompás csúcsig bezárólag, ahonnan KisCsillag beragyoghatja az ünnepet, és vele együtt a nézők szívét is – ezt követően talán mindenki másképp tekint majd a saját fájára is.

Ezt a csodát olyan lelkes alkotók együttes munkája hozza el a közönség kis és nagy tagjai számára, mint az alapanyagot színpadra adaptáló Szilner Olivér, a szereplőket életre keltő Sóvári Csaba (Kippkopp), Bábinszki Ágnes (Cinke, Mérges Mókus) és Mészáros Pancsa (KisCsillag), a látványért felelős Csonka Erzsébet, valamint a zenéket szerző Mészáros Pancsa és Nagy József. Az érdeklődők arra számíthatnak, hogy hozzávetőlegesen negyven percben adhatják át magukat a karácsonyi hangulatnak sok-sok zenével, dalokkal, bunraku típusú asztali bábokkal, egy óriási ajándékdoboz-díszletbe csomagolva, ez a játékidő pedig éppen elég ahhoz, hogy az egész család átélhessen egy varázslatos, karácsonyi ajándékmesét, viszont nem olyan hosszú, hogy a legkisebbek ne bírják végigülni. A különleges előadásmód, a szívmelengető dallamok, a témában rejlő kedvesség és a legfiatalabbaknak átadni kívánt értékek egyaránt képesek fenntartani a figyelmet.

A Kippkopp karácsonya olvasópróbáján (Fotó: Harlekin Bábszínház)

A Kippkopp karácsonya bemutatója november 4-én, szombaton délután lesz az egri Harlekin Bábszínházban, azt követően pedig november és december folyamán többször is látható lesz. Az előadás három éves kortól egészen kilencvenkilenc éves korig ajánlott, a jegyek pedig még kaphatók a hivatalos honlapon keresztül. Addig is, amíg elindulunk erre a csodálatos karácsonyi kalandra dúdoljuk együtt: „Kippkopp, Kippkopp, te gesztenyesrác, Kippkopp, Kippkopp egy új mese vár!”

Kiemelt kép: Kippkopp karácsonya (Fotó: Harlekin Bábszínház)