Náray Tamás új, nagyívű történelmi családregényének története ugyan száz évvel ezelőtt veszi kezdetét, de ma is égető aktualitással beszél a végzetről, a háború kegyetlenségéről és a túlélésről.

A regény főszereplője, Barbara idilli gyermekkorának az 1920-ban kirobbanó lengyel-szovjet háború vet véget. A kislánynak hamar meg kell tanulnia alkalmazkodni az élet váratlan nehézségeihez, és szembenézni az elkövetkező évek olykor fájdalmas eseményeivel és veszteségeivel. Családja életben maradt tagjai segítségével országhatárokon átívelő menekülés vár rá, és amikor végre úgy tűnhet, hogy mindnyájan szerető gondoskodásra lelnek, a végzet újabb kihívások és próbatételek elé állítja őket. Azonban mégsem adják fel: összekapaszkodva merítenek egymásból erőt, mert elszántan hiszik, hogy a sorsukat nem a külső körülmények, hanem a saját tetteik alakítják.

Náray Tamás (1959- ) külkereskedelmi, majd közgazdaságtani tanulmányokat folytatott. Dolgozott külkereskedőként, ipari formatervezőként, öltözéktervezőként, de mindvégig a művészetek jelentették az igazi hivatását. Pár év kivételével az egész életét végigkísérte a festés. Az első, önéletrajzi ihletésű könyve, Az utolsó reggel Párizsban 2016-ban jelent meg, amelynek a folytatása a 2021-ben született Volt egyszer egy varrodám. Nagy sikerű trilógiájának első kötete, a Zarah 2017-ben jelent meg, amelyet 2018-ban a Zarah öröksége, 2019-ben pedig a Zarah álma követett. A nagyregényeket követően jelent meg a jóval rövidebb Anyám szerint című kötet, idén pedig újabb sorozattal bővült az életmű: a Barbara-sorozat első része, A végzet tavasszal került a könyvesboltokba, A találkozás címet viselő folytatás pedig október végén jelenik meg.

A regény története a jelenben veszi kezdetét, de a kissé vontatott, lassabb folyású bevezetés után visszautazunk 100 évet az időben, innentől kezdve pedig az események is felgyorsulnak, a sztori egyre izgalmasabbá válik, ahogyan szemtanúi lehetünk a történelemnek. Egy lengyel-osztrák család sanyarú sorsát követhetjük végig, Náray pedig ismételten bebizonyítja, hogy mennyire jól ismeri az emberi lelket, hitelesen, életszerűen tudja bemutatni azt, ahogyan azt is, hogy a XX. század megrázó eseményei milyen nyomot hagynak bennünk. A család minden egyes tagjának életét a maga részletességével tárja elénk, miközben azt is láthatjuk, hogy legyenek egymástól bármilyen távol, a közöttük lévő kötelék mégis rendkívül szoros és erős.

Náray Tamás (Fotó: divany.hu)

A szereplők életére azonban nemcsak a történelem gyakorol nagy hatást, hanem a politika (amely ilyenformában mégis csak a történelem részének tekinthető), a hatalomért vívott harcok és azok a döntések, amelyeket az öntörvényű férfiak hoznak. Ennél a pontnál kell megemlíteni, hogy a szerző nem csak az emberi lélektannal, hanem a történelmi eseményekkel is tisztában van: nemcsak keretként használja a kort, hanem hitelesen mutatja is be azt, sokszor (talán túl) részletesen belemenve a politikai helyzetbe. Erre az egyik legjobb példa a siedlcei birtokon történő mészárlás, amely annyira valósághűen került bemutatásra, hogy annak olvasása a gyengébb lelkületűeknek talán nem is ajánlatos, hiszen az emberiség egyik legsötétebb tettét írja le.

Maga a regény mindennek ellenére mégis a fikció kategóriájába sorolható, holott a karakterek annyira valóságosak, hogy könnyen magunkra, ismerőseinkre ismerhetünk bennük. A történet főhőse, Barbara családjával együtt maga próbál érvényesülni és boldogságot találni egy számára teljesen új, ismeretlen világban, a háború után. Azonban az újrakezdés nem könnyű, hiszen megannyi veszteség, halál és fájdalom kísérte végig az életüket. Náray ilyenkor képes filozófiai okfejtésre csábítani az olvasót, aki többször is elgondolkodik azon, hogy valóban mi magunk vagyunk saját sorsunk kovácsai, vagy van olyan, amikor pusztán az akarat és a döntés már kevés és a külső tényezők irányítják teljes mértékben az életünket? Vagy ezek a külső hatások is mind-mind emberi döntések eredménye? Olyan ez, mint egy dominó vagy a jól ismert pillangó-hatás: egyetlen, jelentéktelennek tűnő esemény is óriási lavinát tud elindítani, olyat, amibe bele sem mertünk gondolni.

A legdöbbenetesebb, hogy innen 2023-ből visszatekintve is mennyire érezzük mindennek az aktualitását, még ha a szomszédunkban dúló háborúnak nem is vagyunk kifejezetten részesei (csak közvetett elszenvedői), de ugyanígy ismerős érzés a bosszúvágy, az emberi kegyetlenség, amely éppen olyan brutális tud lenni ma is, mint száz éve. A Barbara – A végzet összességében egy jól felépített, fordulatos, érzelemmel teli történelmi fikciós családregény, amely a második kötettel együtt alkot majd egy nagy egészet, hiszen számtalan kérdés maradt megválaszolatlan. Szerencsére nem kell rá sokat várni.

Náray Tamás: Barbara – A végzet, Libri Kiadó, 516 oldal

Kiemelt kép: Náray Tamás: Barbara – A végzet (Fotó: Libri Magazin)