Egy évvel első regénye, a Hiányzó történetek után új kötettel jelentkezett Kovács Krisztián: a Minden csendes és nyugtalan az őszi Margó Irodalmi Fesztivál idején került a könyvesboltokba.

Kovács új regényének cselekménye két szálon, két idősíkban fut mindvégig: 1993-ban ​a budapesti állatkert agg hím tigrise egy éjszakai etetés alkalmával megöli a személyzeti igazgatót, Szentessy Gyulát. Kende Zalán az éj leple alatt elbujdosik a helyszínről, mert szentül hiszi, hogy ő tehet a tragédiáról. 2017-ben a Boráros téren leég egy könyvesbolt, az elszenesedett romok közt holttest fekszik. Novák Hunor épp csak megmenekül a lángok elől, meggyőződése, hogy miatta lobbant fel a tűz. Két, egymástól térben és időben is látszólag független esemény, amelyek mégis kapcsolatban állnak egymással. A tragédiák valójában nem ott és akkor vették kezdetüket, okaik évtizedekre nyúlnak vissza a két fiatalember múltjába: testszagú kollégiumi szobák, koszos pesterzsébeti műhelyek, dzsungel közepén álló kalyibák, eldugott, dohos antikváriumok színtereire, kusza és olykor kibogozhatatlan családi kapcsolatok mélyére. Zalán és Hunor soha nem találkoztak, mégis hatással vannak a másik életére.

Kovács Krisztián új művében is folytatja a mozaikszerű történetmesélést, hiszen „minden történet körbeér egyszer, de akad, amelyik csomót köt a szereplők cipőfűzőjére, így gáncsolva el őket.” Mivel még élénken élt bennem a szerző első regénye (a Hiányzó történeteket alig egy hónappal korábban olvastam), így óhatatlanul összehasonlítottam a két könyvet. Ez azonban csak az első fejezetekig tartott, mert a Minden csendes és nyugtalan egészen más típusú, felépítésű és hangvételű írás lett, amellyel a szerző tanúbizonyságot tett arról, hogy nem csak egyszeri sikerről van szó, valamint, hogy a saját zsánerén belül is képes megújulni. Igen, itt is több évtized pillanataiból és eseményeiből áll össze kerek egésszé a történet, a regény struktúrája mégis nagyban különbözik az előzőtől. Hasonlatosság továbbá a két mű között, hogy mindkettő a hétköznapi kisembert állítja a középpontba, valamint itt is erősen jelen van az apa-fiú viszony.

Kovács Krisztián (Fotó: Kovács Krisztián Facebook oldal)

Ez utóbbi egyébként erősen foglalkoztatja a szerzőt, ugyanis a regény mindhárom férfifőhősének igen sajátos a viszonya az apjához. Érdekesség, hogy a Minden csendes és nyugtalan elbeszélőjének jut a legkevesebb szerep, szinte mindvégig megmarad a történet kívülálló krónikásának. Azzal talán nem árulok el nagy titkot, hogy ő üzemelteti azt a könyvesboltot, amely egyik éjszaka titokzatos módon leég, apja – akit nem is ismert – pedig nem más volt, mint Szentessy Gyula, aki 1993-ban életét vesztette az állatkertben. Annak ellenére, hogy keveset vannak színen, jelentőségük mégis nagy, hiszen, mint ahogyan az a regényből is kiderül, minden, még akár egy aprónak tűnő döntés is hatással van az életünkre. Az igazi fókusz a két fiatalra, Novák Hunorra és Kende Zalánra helyeződik, akik bár szintén nem találkoztak soha az életben, sorsuk mégis egybefonódik. Erre szép fokozatosan derül fény, ahogyan felidéződnek azok az események, amelyek sorsfordítók voltak mindkettőjük számára.

A két fiatallal hasonló élethelyzetben találkozunk először: mindketten azt hiszik, hogy bűncselekményt követtek el. Később, ahogyan jobban megismerjük őket és életútjukat, már jóval árnyaltabbá válik a kép, és minél inkább haladunk előre a történetben, annál inkább látszik, hogy mindketten az élet nevű játék áldozatai: nemcsak döntéseik, de a körülmények, a sors is nagyban befolyásolta helyzetük alakulását. Igen, mindketten hoztak rossz döntéseket, de mindketten meg is fizetik ennek az árát. Ugyanakkor van, amikor rajtunk kívül álló erők alakítják az életünket, és nem kell feltétlenül valami nagyszabású, történelmi eseményre gondolni – mint például Kovács előző művében a II. világháború –, hiszen akár egy óvatlan pillanat is elegendő ahhoz, hogy megpecsételődjön a sorsunk.

Kovácsnak ismét egy remek családregényt köszönhetünk, amely hosszúsága ellenére mindvégig fenntartja az érdeklődést, ami nem csak az izgalmas történetszövésnek, de a roppant olvasmányos, lendületes írói stílusnak is köszönhető. Szórakoztató, egyben nagyon is elgondolkodtató mű lett a Minden csendes és nyugtalan, amely képes arra, hogy szerzőjét a kortárs magyar szépirodalmi írónak sorába emelje.

Kovács Krisztián: Minden csendes és nyugtalan, Európa Könyvkiadó, 432 oldal

Kiemelt kép: Kovács Krisztián: Minden csendes és nyugtalan (Fotó: Gáll Anna / Index)