Dosztojevszkij a színházakban

Dosztojevszkij mint a 19. századi orosz irodalom megkerülhetetlen alakja, gyakori visszatérő szerzője a színházaknak. Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy szinte nem találni olyan teátrumot, ahol az utóbbi években ne találkozhattunk volna Dosztojevszkij nevével. Most három olyan produkciót ajánljunk a figyelmetekbe, amelyet szerintünk érdemes megtekinteni ebben az évadban.

Forte Társulat  – Bűn és Bűnhődés

A Forte Társulat 2015-ben a Szkéné Színházban mutatta be Dosztojevszkij egyik legismertebb regényének, a Bűn és bűnhődés színpadi adaptációját, amely mai napig része a színház repertoárjának. A Bűn és bűnhődés a 19. század egyik legfontosabb prózája, mind ön-, mind hatásértéke óriási. Ebben a műben Dosztojevszkij az emberi lélek végtelen mélységeibe ereszkedik. Az előadás pedig ezt a belső világot szándékozik ábrázolni, a szereplők lélektani folyamatait és állapotait próbálja formába önteni a test és a szöveg képiségén keresztül. A főszereplő, Raszkolnyikov korunk embere, a hitelek elől menekülő fiatal férfi, aki a pénz átláthatatlan útvesztőjében vergődik. Szeretne kiszakadni a környezetéből, hogy a felsőbbrendű emberről alkotott elméletét érvényesítse, amiért a gyilkosságtól sem riad vissza. A realitástól egyre távolodó tehetség álmok és víziók hatása alatt darabjaira zúzza az őt körülvevő világot, majd megpróbál újat építeni maga köré. A Szkéné Bűn és bűnhődésében, gondosan felépített koreográfiában bomlik ki lépésről lépésre minden személyiségjegy, folyamat és jelentés. Az előadást Horváth Csaba rendezte, olyan nagyszerű színészek közreműködésével, mint Pallag Márton, Zsigmond Emőke, Földeáki Nóra, Fehér László, Ballér Bianka, Kádas József, Widder Kristóf, Krisztik Csaba, Andrássy Máté, Hojsza Henrietta, Horkay Barnabás és Hegymegi Máté.

EXIT Generáció – Feljegyzések az egérlyukból

Szeptember 15-én, a Radnóti Tesla Laborban debütált a frissen megalakult EXIT Generáció csapat első bemutatóinak egyike, a Feljegyzések az egérlyukból, amelynek adaptációját Mikó Csaba jegyzi, a dramaturgiai munkát a rendező, Farkas Ádám végezte. “Idei évadunkban központi szerepet kapott a sértettség, mint téma. Dosztojevszkij Feljegyzések az egérlyukból című kisregénye és az abból készített előadásunk is ezt a témát járja körül. A sértett lelki világát mutatja be aprólékos módon, a lelki mechanizmusok mélyére ásva. A rengeteg sérelem, ami a darab főhősét érte végül képtelenné teszi a szeretet befogadására. Mindig érdekelt az a mechanizmus, melyben a sértett saját magát sodorja egyre kilátástalanabb helyzetbe, azzal, hogy sérelmeit dédelgeti magában, ahelyett, hogy megpróbálná feldolgozni azokat. Nagy hatással volt rám, amikor először olvastam a regényt. Szélsőségesen túlzónak éreztem, ugyanakkor mégis magamra ismerek bizonyos mechanizmusokban. Néha még valamiféle leleplezettség érzés is elfogott. Azt gondoltam, hogy ez azt jelenti, hogy dolgom van ezzel a művel. Különösen közel áll hozzám az, ahogyan a regényben együtt jár az abszurditás és a végletes realizmus. Egymást erősítve működnek együtt a darabban is, mint a humor és a drámai feszültség” – árulta el nekünk Farkas Ádám. 

“Az EXIT Generációban az a tapasztalatunk, hogy rengeteg feszültség, félelem, harag, gyűlölet feszíti a szűkebb és tágabb értelemben vett környezetünket, társadalmunkat és a nagyvilágot. Meggyőződésünk, hogy ezen indulatok hátterében, olyan mesterségesen gerjesztett feszültségek állnak, melyek valós traumákra sérelmekre épülnek. Azt gondoljuk, ma talán minden korábbinál fontosabb átgondolnunk helyzetünket és legalább kísérletet tenni arra, hogy átlássuk azon sérelmeinket, amelyeket generációról generációra adunk tovább. Abban bízunk, ha ezen folyamatokat kendőzetlenül megmutatjuk, már közelebb kerülünk ahhoz, hogy kezelni tudjuk őket” – mondta el független társulatukról a rendező.

kaposvári Csiky Gergely Színház – A Karamazov testvérek

A Csiky Gergely Színház 2021/22-es évadának változatos repertoárjában találkozhatunk operettel, musicallel, vígjátékkal és végül, de nem utolsó sorban Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij klasszikus drámájával: a Karamazov testvérek fordulatos történetével. A kaposvári színház társulata Szabó K. István rendezésében a 2022-es év elején állítja színpadra Dosztojevszkij egyik legnagyobb és legösszetettebb alkotását. A világhírű orosz író utolsó nagy műve számos film- és színház rendezőt megihletett már, hogy sajátos stílusukban akár a színpadon, akár a mozivásznon, de bemutassák a Karamazov család történetét. A dráma eseménydús történetének középpontjában egy apa és fiai közötti konfliktus áll, ami odáig fajul, hogy az apát, Fjodor Pavlovics Karamozovot (Szalma Tamás) éjjel megölik. A tettes személyét egy darabig homály fedi, mindaddig, amíg a gyanú Karamozov három mellőzött fiára, Dimitrijre (Mészáros Tibor), Ivanra (Fándly Csaba) és Aljosára (Törő Gergely Zsolt) terelődik. Vajon melyikük lehet a gyilkos? Akinek az apa iránti haragja a leghangosabb volt, vagy éppen az, aki csendes megfigyelője volt a feszültségekkel teli események kibontakozásának? Felmenthető-e a gyilkosság elkövetője, ha az áldozat maga is brutális és kegyetlen módon tett tönkre életeket? Minden kérdésre választhat kaphatunk a következő év februárjában, ugyanis akkor debütál a Karamazov testvérek a kaposvári Csiky Gergely Színház színpadán.

Kiemelt kép: Jelenet a Forte Társulat Bűn és bűnhődés című előadásából (Fotó: Szkéné Színház)